Levéltári Közlemények, 53. (1982)

Levéltári Közlemények, 53. (1982) 2. - IRODALOM - Dóka Klára: A levéltári forráskiadás. Az egyházi levéltárak. A Levéltári Szekció tanácskozása a MKE XIII. vándorgyűlésén, Kaposvár, 1981. Szerk.: Bán Péter. (Magyar Könyvtárosok Egyesülete Levéltári Szekció füzetei 1.) Bp., 1982 / 309–311. o.

Irodalom 309 ej;y:s számait. A térképek feljegyzései, az erős kicsinyítés és a sokszorosítás gyenge műszaki színvonala miatt, sajnos, alig olvashatók. A sorozat első száma tartalmazza az egész kiadványsorozat célját, jellegét, műfaját, tervét ismertető közös bevezetést. Eszerint a topográfiai mutató műfajilag egy újfajta levéltári segédlet, s egyúttal specifikus forráspublikációnak is tekinthető. Bár a kiadvány használóit elsősorban annak gyakorlati haszna érdekli, az ismertető úgy véli, hogy egy valóban új levéltári kiadványfajta megjelenése kapcsán választ kell keresni arra a kérdésre is, hol helyezhető el az a levéltári kiadványok palettáján. A topográfiai mutatók — nevezzük így őket, hiszen a név most már nyilván így fog megrögződni - nem tulajdonképpeni levéltári segédletek, mert egységeik nem a levéltári anyag egységei, hanem a levéltári anyagban gyakran előforduló bizonyosfajta adatok. Ugyanúgy, mint ahogy nem levéltári segédlet az okleveltani naptár, vagy egy archontologiai névsor, avagy egy különböző korú súlymértékek egységeit összehasonlító táblázat. Igaz, hogy míg a példaképp említett történeti forrástudományok levéltári forrástudományoknak minősülnek, a történeti topográfiát ilyenként nem tartják nyilván. Kétségtelen azonban, hogy a helyrajzi számok konkordanciajegyzékei megfelelnek a levéltári forrástudományok körébe tartozó munkák kritériumainak: az iratokban gyakran szereplő bizonyosfajta adatok megértését és felhasználását segítik elő, s ennélfogva helyük a levéltári irodalomban nem vitatható. Forráskiadásnak a kiadványsorozat csak akkor volna tekinthető, ha a helyrajzi számokon kívül a telekkönyvek egyéb adatait: a tulajdonosok nevét, az ingatlanszerzés módját, a vételárat is közölné. Egy ilyen kiadvány rendkívül gazdag társadalom- és gazdaságtörténeti következtetések levonására, az adatok történeti statisztikai feldolgozására adna lehetőséget. A budai várnegyed telekkönyvi adatainak táblázatokba foglalása már a két világháború közötti időben megtörtént. Napjainkban több régi városunk telekkönyvi adatainak feldolgozása folyik az illetékes megyei levéltárakban. Reméljük, hogy Pest és Buda történeti városrészeire nézve is elkészül majd egyszer a „házak története", amelyhez hasonlót a régi Bécsről P. Harrer készített s amely az ottani városi levéltárban, alapvető segédeszközként, minden kutatónak rendelkezésére áll Addig is azt kívánjuk, hogy a megkezdett sorozat folytatását mielőbb kézbe vehessük. Sashegyi Oszkár A LEVÉLTÁRI FORRÁSKIADÁS. AZ EGYHÁZI LEVÉLTÁRAK. A LEVÉLTÁRI SZEKCIÓ TANÁCSKOZÁSA A MKE XIII. VÁNDORGYŰLÉSÉN, KAPOSVÁR, 1981. Szerkesztette: BÁN PÉTER Budapest, 1982. 135 1. (Magyar Könyvtárosok Egyesülete. Levéltári Szekció Füzetei 1.) A közelmúltban a levéltáros szakma új kiadványsorozattal gyarapodott: megjelent a MKE Levéltári Szekció füzeteinek első száma, amely egyik fontos munkaterületünk, a forráskiadás kérdéseivel foglalkozik, és az egyházi levéltárak rendkívül értékes, de eddig kevéssé ismert iratanyagáról ad áttekintést. A Levéltári Szekció - a MKE keretében - az 1935-1950 között működött Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületének pozitív hagyományait folytatva 1981 áprilisában alakult meg. Tagjai a levéltárak tudományos munkatársai, középkáderei, lehetőséget biztosít azonban a levéltárakkal kapcsolatban álló kutatóknak, a különféle tudományos intézetek munkatársainak, sőt az irattárosoknak is a belépésre. Jelen kiadvány a Szekció első országos összejövetelén elhangzott előadásokat és hozzászólásokat foglalja magában. A bevezető referátumot Benda Kálmán, az MTA Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa tartotta, aki kritikai áttekintést adott a magyar forráskiadás történetéről a XVIII. század eleiétől napjainkig. Szólt a XVIII. századi jezsuita és protestáns munkákról, Bél Mátyás, Schwandtner, Pray, Katona István tevékenységéről; bemutatta, hogy a kezdeti, kizárólag egyháztörténeti érdeklődést hogyan váltotta fél az egyetemes szemlélet. Szembeállította a XIX. század máso-