Levéltári Közlemények, 53. (1982)

Levéltári Közlemények, 53. (1982) 2. - IRODALOM - Sashegyi Oszkár: Budapest Főváros Levéltára kiadványai. Levéltári dokumentáció 2., 6., 7. kötetei. Topográfiai mutatók I., II., III. I. Bácskai Vera: Pest város topográfiai mutatója 1. Belváros, Lipótváros. Bp., 1975. II. Felhő Ibolya–Gál Éva: Buda város topográfiai mutatója 1. Vár, Krisztinaváros. Bp., 1980. III. Bácskai Vera: Pest város topográfiai mutatója 2. Terézváros I-II. k. Bp., 1982 / 308–309. o.

308 Irodalom BUDAPEST FŐVÁROS LEVÉLTÁRA KIADVÁNYAI LEVÉLTÁRI DOKUMENTÁCIÓ 2„ 6., 7. KÖTETEI TOPOGRÁFIAI MUTATÓK L, IL, III. I. Bácskai Vera: Pest város topográfiai mutatója 1. Belváros, Lipótváros. Budapest, 1975. 338 p., 3 t. II. Felhő Ibolya-Gál Éva: Buda város topográfiai mutatója 1. Vár, Krisztinaváros. Budapest, 1980. 340 p., 6 t. III. Bácskai Vera: Pest város topográfiai mutatója 2. Terézváros. I—II. k. Budapest, 1982. 485 p., 6 t. Budapest egyes városrészeinek történeti topográfiáját, keletkezésük, terjeszkedésük, beépítésük történetét az ezzel foglalkozó várostörténészek a Tanulmányok Budapest Múltjából köteteiben megjelent munkáikban tisztázták. Aki azonban egy-egy épület történetét kutatja, vagy aki a régi iratokban előforduló telekmegjelöléseket kívánja a maiakkal azonosítani, annak sokszor igen fáradságos munkával kell a különböző korú és rendszerű helyrajzi megjelölések útvesztőjében eligazodnia. Budapest Főváros Levéltára éppen ezért régi óhaj teljesítését és érezhető hiány pótlását indította el, amikor „Levéltári dokumentáció" című kiadványsorozatának keretein belül a „Topográfiai mutatók,, című kötetek elkészítését és közreadását elhatározta. Az eddig megjelent 3 egység 4 kötetében Budapest történeti városrészei közül az I., az V., a VI. és a VII. kerületek helyrajzi számainak meghatározását kapta kézbe az olvasó. (Az I. kerület „topográfiai mutatója" a Vár, Krisztinaváros c. kötetben, az V. kerületé a Belváros, Lipótváros címűben található.) A mutatók csak a Buda és Pest városok egyesítését (1873) megelőzően beépített vagy legalábbis parcellázott történeti városrészekre terjednek ki és városrészenként tartalmazzák az egyes ingatlanok házszámait, illetőleg helyrajzi számait a török uralom alóli felszabadulást követően az egyes városrészek telekkönyveinek kialakulásától egészen a kötetek elkészültének időpontjáig. A kötetek összeállítói: Bácskai Vera, Felhő Ibolya és Gál Éva az illető városrészek történeti topográfiájának és az összeállítás alapjául szolgáló levéltári forrásanyagnak (telekkönyveknek, telekösszeírásoknak, térképeknek, egyéb vonatkozó városi iratanyagnak) kiváló ismerői, akik igen alapos, fáradságos munkával oldották meg nehéz feladatukat s állították össze az adatokat azokból a korokból is, amelyekből a telekösszeírások nem maradtak fenn. Különösen nehéz feladatot jelentett a régi Terézváros (a mai VI. és VII. kerületek) házainak, házhelyeinek topográfiai meghatározása, minthogy ott a mezőgazdasági ingatlanoknak házhelyekké parcellázása - főleg a 18. században — még tervszerűtlenül történt. A kötetek a telekkönyvek és telekösszeírások adatai közül csak az ingatlanok helymegjelölését szolgáló telekkönyvi illetőleg telekösszeírási számokat közlik, s meghatározzák az e számok által jelölt ingatlanok mai helyét. Elkészítésük és publikálásuk elsőrendű célja az volt, hogy segítségükkel a kutatók a kutatásuk tárgyát képező ingatlanoknak (pl. műemléképületeknek, egy-egy tulajdonos házainak stb.) helyét a mai térképen kijelölhessék. Az egyéb telekkönyvi adatokat (az ingatlan méretei, tulajdonosai, birtokosváltozások) figyelmen kívül hagyták. A sorozat egységei városrészenként tagolódva, azonos szerkezetben ismertetik a városrész topográfiai adatait. Minden városrész esetében rövid bevezetés ismerteti a városrész kialakulását, telek-, illetőleg házszámozási rendszerét, az összeállításhoz felhasznált forrásokat s az ingatlanok mai helyének megállapításában követett módszereket. Ezt követi a munka tulajdonképpeni törzse, két részben. Az első, amely „ Topográfiai táblák" címet visel, a telkek mai megjelöléséből (utcanév, házszám) kiindulva közli a megfelelő, ma érvényes és valamennyi régi helyrajzi számot. A táblázatok tehát összevontan készültek, amennyiben egy telek illetőleg házhely valamennyi összeírás szerinti (egymástól eltérő) helyrajzi számait egyetlen táblázat tartalmazza. A második, a „Mutatók" című rész az összeírásokból kiindulva, egyenként közli az egyes összeírások helyrajzi számait, s közli az általuk jelölt telkek mai utcanév- és házszámjelölését. A két rész tehát két ellentétes oldalról adja a telkek különböző megjelöléseinek konkordanciáját. Az első azok számára szolgálhat kiindulásul, akik egy mai ingatlan történetét kutatják, a második mindazoknak, akik kutatásaik során helyrajzi számokra bukkannak az iratokban, s az azok által jelölt telkek térbeli elhelyezését kívánják megállapítani. E két fő rész után, mintegy függelékként, a városrész utcanévváltozásainak jegyzékét kapja az olvasó. Végül néhány, a városrész telekbeosztását feltüntető térkép reprodukciója zárja a sorozat