Levéltári Közlemények, 53. (1982)

Levéltári Közlemények, 53. (1982) 2. - Dümmerth Dezső: A magyar köznemesi társadalom élettörténetéből : a Tetétleni–Földváry família sorsa és birtoklása az Árpád-kortól a XIX. század küszöbéig / 207–260. o.

A magyar köznemesi társadalom élettörténetéből 249 ér célt, de lázongásai tovább rontják a hangulatot, melyek végül is oda vezettek, hogy Batta Pál lemondott direktori tisztéről» 1767. szeptember 8-án Dunavecsén, idős korára és „sok nyughatatlanságára" hivatkozva jelentette be elhatározását a famíliának, és alig két esztendővel később már nem is volt az élők sorában. De Gedey Ádám is csak egy észten« dővel élte túl. 141 A família útja a XIX. század felé Batta Pál zsarnokinak tartott uralma megszűnt, de nem szűnt meg továbbra sem a közös birtoklás. A família tagjai elárvultnak érzik szinte magukat. A katolikus, András­féle lineából való Jelenffy Leonard, aki maga is hosszú ideje szorgalmas képviselője család­jának, és aki még a század elején Pozsonyban „nagy veszedelemből" mentette meg a família iratait, 1768. április 25-én Dunavecsén nagy beszédben búcsúzik tőle és így emlé­kezik meg Batta Pál érdemeiről: „.. . valameddig famíliánknak disze fent marad, sőt, valameddig az mostoha. . . időknek rosdája leveleinket meg nem emészti, mind addig az Urnák nagy érdemei, famíliánknak hálaadó emlékezetéből ki nem törültethetik". A direktorságra Batta Pál második fiát, Bálintot, a hétszemélyes tábla bíráját választ­ják, ő azonban már hangsúlyozza, hogy elfoglaltságai miatt nem tud sok időt fordítani személyes utánjárással a família ügyeire, inkább csak a távolból való irányításra vállal­kozik. Az ügyintézés a jegyzővé választott Tihanyi Dánielre marad, a família ügyvédje pedig a vér szerint nem rokon Pongrácz Boldizsárlesz. 142 Ezzel a nemesi „köztársaság" ügyvitele még demokratikusabb lesz. Nincs már olyan szigorú, egyeduralmat képviselő direktor, mint Batta Pál. Az ügyviteli teendők többfelé oszlanak. A família okiratait Batta Bálintra bízzák, aki, mint a királyi tábla bírája, Pesten lakik. Az iratok őrzésére 1771-ben készül az „archivális láda" - az iratok rendezését pedig az új jegyző, Tihanyi János végzi el. Ma is abban a rendben állnak az iratok, mint ő hagyta, a XVIII. század végén. 143 A família megválasztott ügyvédje, Pongrácz Boldizsár pedig, bár nem vérrokon, köze van a famíliához, és az elkövetkező időkben érdekes működést fejt ki. Nemcsak a táblai perekre van gondja. Bár iratok.erről nem szólnak — a családi kapcsolatok alakulá­sában ott láthatjuk tervei megvalósulását. Pongrácz Boldizsár az ismert, felvidéki nemesi, egyik ágában báróságot is viselő család sarja, országgyűlési követ, aranysarkantyús vitéz, Pest megyei táblabíró, és az evan­gélikus egyházi küzdelmek egyik fő embere. Nemcsak hírneves ügyvéd, több munka írója is. 144 A családdal úgy kerül kapcsolatba, hogy Földváry Miklós özvegyét veszi nőül. Földváry Miklós az egykori família-direktor, az 1749-ben elhalt Mihálynak középső fia, aki 1768-ban halt meg. Felesége Dacsó Apollónia volt, akinek saját jogon is maradtak 141 Batta Pál haláláról az 1770. ápr. 25—26-án kelt jegyzőkönyv emlékezik meg. 1771. ápr. 25-27-én referálnak Gedey Ádám „halálos betegségéről", míg 1772. ápr. 25-27-én özvegyét említik. 14 »Prot. 1769. ápr. 24-26. ,43 Uo. 1791. ápr. 25-26-iki ülésen jelenti Tihanyi János, hogy az iratokat „új fasciculusokra osztva" rendbe hozta. A famíliagyűlés fáradságos munkájáért 300 forintot szavaz meg neki, míg segítő társának, Sebe József atyafinak 8 aranyat „resolváltak." Az iratokat Pongrácz Boldizsár és Földváry Károly vizsgálta felül. 1 A4 Szinnyei József:Magyar írók, i. m. X. köt. 1389-1390.

Next

/
Thumbnails
Contents