Levéltári Közlemények, 53. (1982)
Levéltári Közlemények, 53. (1982) 2. - Dümmerth Dezső: A magyar köznemesi társadalom élettörténetéből : a Tetétleni–Földváry família sorsa és birtoklása az Árpád-kortól a XIX. század küszöbéig / 207–260. o.
A magyar köznemesi társadalom élettörténetéből 241 A Földváry-örökösök „nemesi köztársasága" a XVIII. században Hiába találta úgy Ráday Pál, hogy „közös lónak túros a háta" — a birtokok felmérése után nem a szétosztás, hanem a közös birtoklás megerősödése következett. Ráday valószínűen emiatt is visszavonult a família ügyeinek intézésétől, mert a század húszas éveiben már a II. lineából való Zolnay Zsigmond, ennek halála (1726) után pedig az időközben felnőtt Földváry Mihály személyében a fiág vette át a família igazgatását. Az új direktor a fennmaradt írások szerint energikusan látott hozzá a birtokügyek viteléhez. Dunavecse telepítése, örökös jobbágyok fógdosása útján tovább folyik. 118 Cibakházán, mely 1710-ben, a Rákóczi-időkben teljesen elpusztult, egészen újra kellett kezdeni a telepítést. Közben, a birtokjogokat örökös bizonytalanságban hagyó újszerzeményi bizottság előtt is tisztázódnak a família ügyei, és Tiszajenő, valamint a tápiószentmártoni részek elvesztésén túl a dunavecsei és cibakházi uradalmakban, az abaúji és hevesi jószágokban biztosan be lehet rendezkedni. 1733. december 4-én Cibakházán összeülnek a família képviselői, hogy megvitassák a közös birtoklás jószágügyeit. 119 Ez az első olyan összejövetel, saját elnevezésük szerint „concursus", melyről szabályszerű jegyzőkönyv maradt. Hiszen Földváry György egyenes leszármazói most már annyian vannak, hogy valóságos kis „köztársaságot " tudnak alkotni, meghatalmazottakat tudnak kiküldeni mind a hat „linea" Földváry György hat gyermekének utódai - nevében. Ezek azután megválasztják a família direktorát és jegyzőjét is, aki a gyűléseken történteket írásban megörökíti. Ettől kezdve, 1733-tól egészen 1873-ig, a teljes felosztás kimondásáig, meg vannak örökítve írásban a família gyűlései, a résztvevők nevével és felszólalásaival, valamint a hozott rendelkezésekkel együtt. Mint említettük, a linea genealógiai és vérségi fogalom, mely a vagyoni ügyek adminisztrációjában nélkülözhetetlen rendező elv. A közös őstől, Földváry Györgytől, ennek hat gyermeke után kibontakozó családi elágazásokat jelölte, melyeket e György gyermekei után nevezett a família Mihály, János, Anna, Zsófia, Katalin és András lineájának. A Függelékben közölt táblázatunk szerint ez sorban az I—VI. számig terjedő ágazatokat jelenti. A famíliagyűlések rendszeres jegyzőkönyvbe foglalása idején a Földváry-utódok az ötödik nemzedékben már 96 családtagot számláltak. Fontos tudni, hogy valójában sokkal többen voltak, mert nők' esetében a férjeket is hozzájuk kell számolni. A gyűléseken ugyanis kizárólag férfiak vettek részt, a nők jogait vagy férjük, az újonnan beházasodott, vagy pedig férj hiányában valamelyik másik, vér szerinti férfirokon képviselte. Érdemes azt is megjegyezni, hogy az 1733-tól fennmaradt első famíliagyűlés jegyzőkönyve még latin nyelvű, a hivatalos gyakorlatnak megfelelően. A második, 1737-ből fennmaradt jegyzőkönyvtől kezdve azonban a feljegyzések kizárólag magyar nyelven folynak, és — ebből következően — a família megbízottai egymás között még I l8 Pl. Göbölyös István 1726. febr. 22-én örökös jobbágyságra adja magát a Földváryaknak Vecsén, utódaival együtt, bár ő maga nem ott született, és ó'sei is más helységekben laktak. Hasonló egyezség maradt fenn Mészáros István nevű jobbágyról is: Vecse, fasc. 3. II "Prot. I. ( Pestm.lt .)
