Levéltári Közlemények, 53. (1982)

Levéltári Közlemények, 53. (1982) 1. - Borsa Iván: A Magyar Országos Levéltár Mohács előtti gyűjteményei, 1882–1982 / 3–19. o.

Az Országos Levéltár Mohács előtti gyűjteményei 13 Csak menet közben vált világossá, hogy a fényképek hátlapjára szükséges ráírni, hogy az Országos Levéltár mikrofilmtárának milyen jelzetű filmjéről készült. Ezt a jelzetet csak a gyűjtemény második részében találjuk meg következetesen a fényképek hátlapján, kötetek esetében csak az első vagy utolsó nagyításokén. Az eredeti elgondolás szerint az egy oklevélről készült fényképeket sorszámmal kellett volna ellátni, de ez a munka feleslegesnek bizonyult, mert a nagyítások készítésekor a fényképész a fényképeket hátlapjukon sorszámokkal látta el és ez ugyanúgy (legfeljebb nem 1 -tői kezdődően) mutatja egy oklevélen belül a felvételezés, így a fényképek sorrendjét, így a pótlólag készült nagyítások esetét nem számítva, mindenben pótolni tudja a tervezett sorszámozást. Az egy borítékba került fényképek darabszáma a boríték bal alsó sarkába került. Ha bármi oknál fogva újabb nagyításokat helyeztünk a borítékba, ezek számát + jellel írtuk az előző darabszám után. Az eredeti jelzetének ráírása a borítékra ki oklevél eredeti jelzetének a boríték jobb felső sarkába történő felírása volt a borítékolási munka utolsó fázisa. Ez a jelzet minden esetben magában foglalja az eredetit Őrző intézmény mai (a felvételezés vagy a feldolgozás időpontjában használt) nevét, esetleg betűszavát, a levéltári fond, állag nevét és ezen belül a közelebbi jelzetet. Közelebbi jelzet alatt értendő az állagon belüli scrinium, ladula, fasciculus, numerus stb. számok/ betűk kötőjellel történő összekapcsolása az őrzési egység megnevezése nélkül. (Pl. Ladula 1. fasciculus 2. numerus 3. helyett: 1—2—3.) Olyan esetekben, amikor az őrző levéltár a hagyományos jelzet mellett új jelzetet adott az okleveleknek, arra törekedtünk, hogy a borítékra a jelzetben mindkettő szerepeljen (pl. pannonhalmi Capsarium, veszprémi püspöki és káptalani lt., több tanácsi lt.). Meg kell jegyezni, hogy ezek a közelebbi jelzetek nem mindig jelentik az eredeti oklevél ma érvényes jelzetét, mert ezek vagy nem voltak ismertek előttünk, vagy nincs érvényes közelebbi jelzetük. így pl. a Román Szocialista Köztársaság Akadémiája kolozsvári fiókjának volt levéltárában elhelyezett családi levéltárak esetében az oklevelek mellé a felvételezéskor sorszámot helyeztek. Más jelzet hiányában ez a szám szerepel a borítékon mint közelebbi jelzet. Voltak esetek, amikor semmiféle közelebbi jelzet nem volt. Ilyenkor - több oklevél esetében — egy állagon belül mi adtunk sorszámot az egyes borítékoknak, ezeket a számokat azonban zárójelbe tettük. Az így elkészült borítékok a Diplomatikai Levéltárban mintegy 50 éve használt és jól bevált vaslemez-dobozok (DL-dobozok) mintájára készült dobozokba kerültek. Az időrendi mutatólapok készítése • Időrendi mutatólapok készültek minden oklevélszöveghez, ideértve a teljes szövegű és tartalmi átírásokat meg a legalább évszámmal rendelkező említéseket is. A hiteleshelyi protokollumok és a városi jegyzőkönyvek egyes bejegyzéseihez szintén külön-külön mutatólap készült, kivéve azt az esetet, ha egy lapon azonos keltezéssel több bejegyzés volt. Ilyenkor csak egy mutatólap készült, megjegyezve, hogy 2 vagy 3, esetleg több, a mutató-