Levéltári Közlemények, 53. (1982)

Levéltári Közlemények, 53. (1982) 1. - Szabó Imre: Vizsgálódások a mikrofilmek védelmében / 123–129. o.

124 Szabó Imre tettünk ki, és egy óra expozíciós idő után hermetikusan lezárva, majd 26 C °-on és 60—70% relatív páratartalom mellett kitenyésztettük a penésztelepeket. A beütések számából kitűnt, hogy egy óra alatt 1 m

2 felületre 800-1000 db biológiailag aktív penészspóra került. E viszonylag nagy szám természetesen nem ad reális képet, hiszen az idő függvényében az aerosolra ható gravitáció miatt ez a szám logaritmikusan csökken. Az így kapott értékeink nem magasabbak, mint általában a környezetünkben előforduló spóratömeg. Különböző szakírók állásfoglalása szerint 1 m

3 levegőben 200-2000 db spóra is előfordulhat, igaz ezek aktiválódása elég csekély az optimális feltételek hiánya miatt. Ezután a filmekről kitenyészthető penészeket tettük vizsgálat tárgyává. A mintákat úgy válogattuk Össze, hogy különböző helyekről és korokból származzanak, A mintákon szemmel látható elváltozás nem volt. A tenyésztéshez — hasonlóan az elsőhöz - Czapek táptalajt használtunk, az inkubálást 24—26 C °-on és 70-80% relatív légnedvesség mellett végeztük. A vizsgálandó filmeket külön fertőzésnek nem tettük ki, csak a normál környezetből fertőződhettek meg. A táptalaj beoltását germicidlámpa védelme alatt végeztük, kerülve a levegőből bekerülő mikroorganizmusokat. Tenyésztési kísérletünk során rövidebb-hosszabb idő múlva megjelentek a penészkolóniák. 1, ábránk a tenyésztési kísérletet szemlélteti. Rlmminta f/VVVV- y//CÚ-~ -Táptalaj Te

»ő ^ i petncsfe* V/AWrtmvt

z- F

T

M

7,

inta Ta'ptalaj 1. ábra Az eredmények értékelése közben joggal bizonytalanságot keltett először is a környezet nem steril volta, de az is elgondolkoztatott, hogy az alkalmazott módosított Czapek táptalaj, mely szaharózt is tartalmazott - ezzel bőséges terített asztalt nyújtva a mikrogombáknak —, mennyire közelíti meg a valóságban lejátszódó folyamatokat? A kialakult micéliumok a talaj teljes vastagságát átszőtték. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a nagy mennyiségű szaharózt elvonva képes-e ilyen virulens maradni? Ugyanis e mikrogombák többsége szaprofiton módon táplálkozik, sőt más penészekkel, vírusokkal való szimbiózusuk is lehetséges. Ilyen irányú kísérletekre nem volt lehetőségünk. Ezért a