Levéltári Közlemények, 53. (1982)

Levéltári Közlemények, 53. (1982) 1. - Szabó Péter: Heraldikai elemek és triumphus motívumok a királynéi és a fejedelemasszonyi prezentációban / 111–121. o.

112 Szabó Péter megjelenik Danténál a paradicsomi üdvözülésre leszűkült dicsőségkultusz korlátainak feloldása, a Pokolban bűnhődő nagy emberek, így Odüsszeusz tisztelete, emberi értékeinek megbecsülése.

5 Már a keresztény triumphus sem tudja kellékeiben teljesen függetleníteni magát az antik előzményektől. Danténál Beatrice vagy az egyház triumphusában találkozik Isten szekerének szimbolikus felfogása és az ábrázolásaiból jól ismert antik triumpháló menet formai megjelenése.

6 Az ókori római hadvezérek, császárok diadalmi meneteire emlékeztető győzelmi felvonulások felújítása a reneszánsz udvari életben, az antik triumphusok pontos rekonstrukciója, a történetírók, elsősorban Plutarchos és Suetonius leírásai alapján a reneszánsz művészetben valósul meg. Hogy csak két példát említsünk: a Bolognát legyőző II. Gyula a behódolt városba mint második Caesar vonul be. Mantegna pedig a II. Gyula által mintának választott caesari triumphust rekonstruálja művészi módon képein.

7 A triumphus antik jellegének felidézése mellett, a reneszánsz, bizonyos értelemben naiv dicsőségkultuszában, a reneszánsz irodalomban és művészetben megjelenik a hírnév, a szerelem, a szerencse, a hit, a bibliai királyok, negatív előjellel a halál triumphusa stb. — osztályozva: legendái, mitologikus és allegorikus triumphusok. Ebben a megsokasodott alanyú, kitágult tartalmú dicsőségkultuszban változatlanul jelentkeznek a triumphus szakrális kellékei, de a tartalmi többlethez viszonyítva csak mérsékelt a képzőművészeti ábrázolások ikonográfiái újítása. A reneszánsz udvari élet antik triumphusokat idéző ceremóniái tartalmi motiváltságukat tekintve szintén nagy változatosságot mutatnak. A győzelmi menetek mellett, a feudális uralkodó többségében egyházi aktusokból álló koronázását megelőző profán fogadtatási mozzanatok, az udvari ünnepségek, az udvari színjátszás, temetések, és nem utolsósorban a dinasztikus házasságok ceremóniái hordoznak triumphus motívumokat. Az antik értelemben vett triumphus gondolat magas szintű megfogalmazását a történeti Magyarország területén először Janus Pannonius lírája adta meg. Janus dicsénekeit a kor divatos műfajában, a „panegyricusban" írta. Az archetípusa ezeknek a dicsénekeknek egyenes úton visszavezethető az ifjabb Plinius Trajanus dicsőítésére írt költeményére, amely a ferrarai iskola körében, így az ott tanuló Janus Pannonius számára is egyik fő olvasmánynak számított.

8 Ahogyan az antik triumphális menet élőkép jellegű mozzanatai a reneszánsz ceremóniáiban, úgy a klasszikus ókori irodalom egyik műfaja a humanista irodalomban — most már kortárs condottiereket dicsőítve — találja meg a helyét. Ha kortársak dicsőítéséről van szó, a janusi irodalom minden műfajában található konkrét visszatekintés az ókori Róma dicsőségkultuszára. így egyik prózai írásában Mátyás dicsőségét, éppen a fent említett panegyricus archetípus alanyának. Trajanusnak a dicsőségéhez hasonlítja.

9 5 Dante i. m. Pokol. XXVI. 651-653. * Werner Weisbach: i. m. 9. 7 Werner Weisbach: i. m. 13. és 45. 8

Janus Pannonius: Dicsének Jacobus Antonius Marcellusra. (A bevezetést írta és a művet fordította Hegedűs István.) Bp. 1897. 20-21. 9 Janus Pannonius munkái latinul és magyarul. (Előszó: Csorba Győző.) Bp. 1972. 23. Hunyadi Mátyáshoz 483.