Levéltári Közlemények, 53. (1982)

Levéltári Közlemények, 53. (1982) 1. - Szabó Péter: Heraldikai elemek és triumphus motívumok a királynéi és a fejedelemasszonyi prezentációban / 111–121. o.

Heraldikai elemek és triumphus motívumok 113 Mátyás reneszánsz udvarának, Galeotto Marzio szerint, mindennapos vendégei voltak a vitézi dicsőségről, leginkább a török elleni hőstettekről hazai nyelven daloló lantosok.

1 ° Az udvari színjátszás két ránk maradt darabjának cselekménye szintén az elnyerendő triumphus gondolata körül forog. A színdarabok konkrét és allegorikus szereplői a német-római császár elleni, harc nélküli győzelem lehetőségére hívják fel Mátyás figyelmét. Fölösleges a viszálykodás, az öreg császár meghal, „a füge megérik és lepotyog".

11 Ebben a dicsőségkultuszra fogékony légkörben, az antik szerzőkön iskolázott Mátyás irányítása alatt megjelennek az antik triumpháló menetek formai kellékeit felhasználó reneszánsz ceremoniális felvonulások. Ezek az élőképekkel, heraldikus motívumokkal kiegészülő, formával és stílussal felruházott, a korabeli leírásokból jól rekonstruálható, fel- és bevonulások azért igényelnek nagy figyelmet, mert a történeti Magyarország művészetében elenyészően kevés triumphus ábrázolás maradt fenn, noha maga az élet nem egy triumphális felvonulást produkált. Túl a nagy győzelmek után tartott triumpháló meneteken — mint például Mátyás bécsi bevonulása (1485)

12 — az ország történetében leginkább pregnánsan a királynéi prezentáció profán aktusában jelentkeznek az antik triumphus formai kellékei. A királynéi prezentáció a feudális társadalmi életnek az az ősi szokása, amelyben az uralkodó alattvalóinak, legtöbb esetben királyi székhelye lakóinak bemutatja hitvesét, a királynét. Triumphális eszmei hátterét az a dicsőség-gondolat alkotja, melynek összetevői, a törvényes utódok születésének biztosítása, az alattvalók megnyugtató öröme, dinasztikus házasság esetén egy szövetség házassággal történő megpecsételése.

13 A királynéi prezentáció tehát legalább annyira a király triumphusa, mint a királynéé. Ez fejeződik ki a triumphális kellékeket mint nászajándékokat értelmező királyi, illetve királynéi adományokban, a felvonulás formájának, stílusának a megadásában is. Beatrix hűsége és hódolata jeléül jegy ajándékként gyémánttal díszített koszorút adatott át Mátyásnak, míg a király különösen díszes, ünnepi kocsikkal kedveskedik Beatrixnak.

14 A budai bevonulás ugyanakkor a pfalzi követ leírása szerint magyar királyi jelleget tükröz. Mátyás lovasai a Hunyadi címer színeiben vonulnak fel.

1 s A felvonulók összlétszámához képest egyébként is kisebbségben maradó Beatrix kíséretének, hasonló, a királyné heraldikai színeit feltüntető öltözetéről nem szólnak a források. Úgy tűnik tehát, hogy a királynéi prezentáció formájának, stílusának megadásában a király akarata, ízlése döntő szerepet játszik. Buda reneszánsz udvari ceremóniáinak kevés időt engedett a történelem. IL Lajos feleségét, Máriát még diadalívekkel feldíszített útvonalon viszik be Budára, s fényes ünnepségek közepette zajhk le a lakodalom.

16 Húsz év múlva azonban ugyanez a város már a mohamedán rítusoknak, török-profán jellegű ünnepélyeknek ad otthont. 1 ° Galeotto Marzio: Mátyás királynak kiváló, bölcs, tréfás mondásairól és tetteiről szóló könyv. (Fordította: Kardos Tibor.) Bp. 1977. 57. 1

' Régi magyar drámai emlékek (I-II). (Szerk.: Kardos Tibor.) Bp. 1960.

1. 142-144. 12

Bonfini: Mátyás Király. Bp. 1959. 287. 1 *Fügedi Erik: Uram, királyom. A XV. századi Magyarország hatalmasai. Bp. 1974. 76. 14

Balogh Jolán: A művészet Mátyás király udvarában. Bp. 1966.

1. 419. és 466. ,s Idézi: Balogh Jolán: i. m. 423. Hunyadi címer színei: kék, fekete, ezüst, vörös, „...in vestimentis praeferentes colorem regiorum insignum". Balogh Jolán megjegyzi: A heraldikus színek használata különféle ruhadarabokon, a reneszánsz udvari ceremóniákban általános szokás volt. 16

Dr. Fógel József: II. Lajos udvartartása. Bp. 1917. 110-111. 8 Levéltári Közi. 1982/1