Levéltári Közlemények, 53. (1982)
Levéltári Közlemények, 53. (1982) 1. - Varga János: Fogalmazvány, tisztázat – eredeti, másolat : egy 1849-i kormányzói irat viszontagságai / 95–110. o.
106 Varga János ellen személyesen emel Debrecenben Kossuthnál vádat. De április 26-i találkozásukkor sem nyújtott át Kossuthnak olyan levelet, amely a fegyverszünetről említést tett volna. Sőt, több mint feltételezés, hogy ezt Kossuth előtt szóba sem hozta. Hiszen a fegyvernyugvást következetesen ellenző Kossuth nem hagyta volna annyiban. Az a körülmény, hogy Kossuthnak sem április 26-i utasításában, sem aznapi képviselőházi felszólalásában még csak utalás sem történik a fegyvernyugvásra, arról tanúskodik, hogy Csutak végül is óvakodott Dragossal közös, egyoldalú lépésükről a kormányzót informálni. Jancuéknak a meghívásra igenlően válaszoló levele nyomán Dragos minden valószínűség szerint beszélt Csutak előtt a megegyezési feltételek írásba foglalásának immár — szerinte — aktuálissá válásáról, és megkérhette őt, hogy — ha úgy is szándékozik Kossuthnak jelentést adni — akkor a kedvező fejlemény ismertetésével együtt az adandó engedmények részletezését is szorgalmazza nála. Csutak — akár megírta a levelét, akár nem április 22-én vált el Brádon Dragostól, mégpedig előző napiparancsa szerint azért, hogy serege „minden legtávolabb eső detachement-ját" megszemlélje. 30 Útközben határozhatta el véglegesen, hogy személyesen keresi fel Kossuthot, erről azonban Dragost már nem értesíthette, vagy pedig értesítését Dragos csak Miheleniből visszaérkezve kapta meg. Csutak április 24-én indult Nagyhalmágyról Debrecenbe, és 26-ának reggelére már elérhette Debrecent. Itt, még a képviselőház ülésének kezdete előtt informálta — feltételezhetően eltúlozva, hiszen a nagyotmondás, saját írásai rá a tanúk, emberi gyengéi közé tartozott — Jancuék tárgyalási készségéről. Bizonyára alaposan kiszínezte a történteket (már 21-i napiparancsában is a fegyverletétel megkezdéséről beszélt), amivel viszont meggyőzhette Kossuthot arról, hogy elérkezett a románságnak nyújtandó engedmények konkretizálásának ideje, egyszersmind tolmácsolhatta Dragos ilyen jellegű kérését is. így született meg még aznap a szóban forgó utasítás Dragosnoz,. Csutak még néhány napot szándékozott — ügyes-bajos dolgai intézése végett — Debrecenben tölteni, 3 ' így a kormányzó reá nem bízhatta nagy fontosságú instrukciója kézbesítését. Azt meg, hogy Dragos hamarosan személyesen érkezik Debrecenbe, egyáltalán nem sejthette. Ezért az utasítás eredeti tisztázatát másnap, tehát április 27-én Csányi számára postázták, hogy ő továbbítsa Dragoshoz. Ez teljesen logikus eljárás volt. Dragos működésének színhelye: az erdélyi Érchegység polgári igazgatás szempontjából Csányinak, mint erdélyi országos biztosnak illetékessége körébe tartozott. Az utasítás hozzá irányítása egyúttal az ő tájékoztatása is akart lenni. Hiszen Kossuth már Dragos megbízatásáról is szükségesnek tartotta mégpedig a megbízatás napján — Csányit „szükséges tudomás - s körülmény szerinti intézkedés végett" informálni. 32 Igen ám, de április 27-én — mindenképpen a fenti levél expediálása után —, Dragos, aki a miheleni tanácskozás következtében még sürgetőbbnek vélte a részletezendő békefeltételek meghatározását és kiadattatását, személyesen jelent meg Debrecenben. 33 30 Uo. 3 'Csutak május első napjaiban csak ideiglenesen tért vissza Zarándba. Kossuth 1849. május 7-én, amikor Csutak ellen hadbírósági eljárást szorgalmazott a hadügyminisztériumnál, Debrecenben kelt vonatkozó levelében azt írta róla, hogy ,jelennen most itt van". (Vö. Barta i. m. V. 233.) 32 Uo. IV. 890. , 3 3 Hogy Dragos április 27-én járt Kossuthnál, azt szinte kétségtelenné teszi az a tény, hogy április 28-án Nagyváradról, Debrecenből visszatérőben írt levelet Kossuthnak, amelyben „a felmerült
