Levéltári Közlemények, 53. (1982)
Levéltári Közlemények, 53. (1982) 1. - Varga János: Fogalmazvány, tisztázat – eredeti, másolat : egy 1849-i kormányzói irat viszontagságai / 95–110. o.
Fogalmazvány, tisztázat - eredeti, másolat 105 függne, legalábbis az illetékes katonai parancsnokkal kellene előbb értekeznie. Igen, de mikor 25-én Brádra visszaérkezett, a Debrecenbe induló Csutak már messze járt, és Dragos csak Hatványt találta Csutak helyén, aki Csutak helyett megkapta a zarándi magyar csapatok vezényletét, és akiről sem Csutak, sem Dragos nem sejtették, hogy jogtalanul hordja őrnagyi egyenruháját. Dragosnak nem volt módja ismét tárgyalni Csutakkal, de erre tulajdonképpen szükség sem mutatkozott, hiszen Csutak már április 21-én egyetértett a fegyverszünettel. Mivel azonban a zarándi csapatok tényleges és kinevezett parancsnokának változatlanul Csutak számított, Dragos az ő műkédését firtató Sántha kormánybiztos okvetetlenkedő megkeresésére a fegyverszünet kérdésében nem hivatkozhatott az egy hete Brádra érkező, és alig ismert Hatvány hozzájárulására, hanem Sántha előtt Csutak — igaz már korábban született - egyetértésének hangsúlyozásával kellett az ellenségeskedések átmeneti felfüggesztésének tényét, egyszersmind helyességét és célszerűségét számára is elfogadhatóvá tennie. A románokat viszont a magyar fegyverek ideiglenes elhallgatásáról, vagyis a fegyverszünet beálltáról nem értesíthette más katona, mint a Csutak posztját birtokoló Hatvány, így történhetett meg, hogy Dragos Hatvány útján tájékoztatta a román vezéreket kívánságuk teljesítéséről, egyidejűleg őket is „komolyan tiltván el minden mozdulattól" 57 , a kormánybiztos használatára és megnyugtatására pedig a tényleges parancsnok: Csutak egyetértését hangsúlyozta. Dragos a békítési kísérlet vállalásakor nem kapott Kossuthtól részletes instrukciókat arra, hogy missziója során a románok mely kívánságainak teljesítését ígérheti meg. „Speciális utasítást - írta Kossuth abban a levélben, amelyben még április 14-én Csányi erdélyi országos biztost Dragos akciójáról tudósította — a kiküldöttnek nem adhattam, mivel akkor a feltételeket előre kellendett meghatároznom, mi a reménylhető sikerre lehetett volna káros." 28 Április 14-i beszélgetésük alkalmával viszont nem zárkózott el az elől, hogy Dragos próbálkozásának kedvező alakulása esetén a románok számára megadhatónak vélt engedményeket konkretizálja. A Brádra érkező Dragos nem látta előre, hogy kísérlete Jancuéknál milyen visszhangra talál. Ezért aligha gondolt arra, hogy hamarosan Kossuth személyes felkeresésére határozza el magát. Az a tárgyalási készség viszont, amelyet Jancuék április 21-én vett leveléből indokoltan olvasott ki, a kelleténél nagyobb reményeket keltett benne. Ez indította az egyoldalú fegyverszünetre, de feltehetően arra a meggyőződésre is, hogy a konkrét engedmények előterjesztése mihamar szükségessé válik, ezt tehát mielőbb ki kell Kossuthnál eszközölni. E feladatot azonban minden jel szerint Csutakra bízta, hiszen ő maga ezekben a napokban nem írt levelet Kossuthnak. Csutak már idézett, a fegyverszünetet saját katonáinak bejelentő április 21-i napiparancsában nemcsak utazási szándékát közölte, hanem azt is, hogy „ez esetet", vagyis az ellenségeskedések egyoldalú leállítását megírta a kormánynak. 2 9 A valóságban azonban nincs annak nyoma, hogy ilyen tartalmú írásos beszámoló Csutaktól Debrecenbe érkezett volna. Lehetséges, hogy Csutak valóban megírta a szóban forgó levelet, de ha igen, akkor nem küldte el. őt ezekben a napokban szinte szakadatlanul az a gondolat foglalkoztatta, hogy miképpen távolíthatná el Zarándból Sántha kormánybiztost, akivel civakodása már gyűlölködéssé fajult. Mindenekelőtt e miatt határozta el, főleg miután Sántha vádaskodása folytán Kossuth április 14-i kelettel igazolásra szólította fel, hogy a kormánybiztos 2 7 L. Dragos április 25-i levelét Sánthához. 2 8 Kossuth e levelet közli Barta i. m. IV. k. 890. 2 9 Csutak i.m. 182-183.
