Levéltári Közlemények, 53. (1982)
Levéltári Közlemények, 53. (1982) 1. - Varga János: Fogalmazvány, tisztázat – eredeti, másolat : egy 1849-i kormányzói irat viszontagságai / 95–110. o.
102 Varga János olyan levelet írni, amely azzal kezdődik, hogy „Kérdést tett ön előttem". 1 s Általában is a dokumentum egészének olyan a hangvétele, mint amely távollevőhöz szól. Jancu — láttuk — kifejezetten levélről, nem pedig megbízásról beszél. Végül: ha a levél keletkezésekor Dragos Debrecenben található, akkor a neki szánt levelet eredetiben, és nem másolatban kapja meg. Arról sem lehet szó, hogy az eredetiről ő maga készítette a másolatot, amelyet Jancuékhoz juttatott, az eredetit pedig Csányihoz küldte tájékoztatás végett. Hiszen Csányi e purumot május 2-án a következő megjegyzéssel mellékelte Kossuthnak küldött beszámolójához: „Dragos Jánoshoz szólló utasításodat feledém hozzád intézett jelentésemhez csatolni, — Azt ezennel van szerencsém megküldeni." 16 Az utasítás tisztázata tehát Csányi szerint is eredetileg Dragosnak szólt, megjegyzésének szövegformája pedig kizárja azt, hogy ezen utasítás Dragostól került volna Csányihoz. Ha Dragos az eredeti irat megszületésekor távol is volt Debrecentől, elméletileg nem kizárt, hogy írásban kérte meg Kossuthot a román-magyar békefeltételek konkretizálására, illetőleg részletezésére. E feltételezés ellen azonban nyomós indokok hozhatók fel. Ha Dragos a miheleni megbeszélés után azonnal Debrecenbe indult, akkor nem volt értelme, hogy egyidejűleg írásban kérje fel Kossuthot a magyar feltételek összefoglalására. Ha viszont arra gondolt, hogy Kossuthéknak addig is, amíg Debrecenbe érkezik, időt biztosít a mérlegelendők megfontolására, egyszersmind ezzel módot teremt az időveszteség kiküszöbölésére azzal, hogy Kossuthéknál a feltételek kért összegezését már előre írásba rögzítetten kapja meg, akkor egy ilyen megkeresést gyorsfutárral kellett volna küldenie. Ámde a Mihelen—Debrecen utat a miheleni találkozás befejezése és április 26-ának délelőtti 10 órája közt eltelő idő alatt gyorsfutár sem tehette meg. Ráadásul mind a vonatkozó iktatókönyvek, mind a bennük regisztrált iratok arról tanúskodnak, hogy április 14-e és 26-a közt egyáltalán nem érkezett levél az április 18-án 17 Zarándban megjelenő Dragostól az ország kormányzójához. Csakhogy Kossuth éppen a vizsgált április 26-i utasítás második bekezdésében Dragoshoz adresszáltan kijelenti: „... cseppet sem kétségeskedem, önnek írásban is felelni". 18 Az „is" szócska arról árulkodik, hogy Kossuth szóban már nyilatkozott Dragosnak a fegyvert letevő románok számára biztosítandó engedményekről. Ebből viszont következik, hogy ilyen szóbeli válasz csak személyes találkozás alkalmával hangozhatott el. Dragos viszont április 18-a óta nem járt Debrecenben, ilyen szóbeli feleletre tehát csakis küldetésének megkezdése előtt kerülhetett sor. 19 De mivel indokolható, hogy Kossuth a maga feltételeit csak most - Dragos elindulása után 10—11 nappal — foglalja írásba, ugyanazon a napon, amikor a képviselőház nyilvánossága előtt jelenti be, ls Vö.őűríai.m. 136„ 16 OHB 1849:6576 1 7 Hogy Dragos április 18-án érkezett Zaiándba> azt Sántha Györgynek április 25-én Nagyhalmágyón írt, Csányihoz szóló leveléből tudjuk. Ennek másolatát i. MOL. Hodossy Miklós kormánybiztos iratai, Beadványok, 1849. április (6. cs.) 18 Vö. J 5«rtű.-i. m. 136. 1 'Nyilván akkor, amikor Dragos a feladatra vállalkozott, és amikor egyúttal a tárgyalások idejére fegyverszünetre kért engedélyt. E beszélgetésre hivatkozik Kossuth Simonffy József alezredeshez 1849. július 5-én írt levelében. (L. Barta i. m. 663., ill. Deák Imre 1848 ahogyan a kortársak látták, A szabadságharc története levelekben. Bp., 1942. 394.1.)
