Levéltári Közlemények, 53. (1982)

Levéltári Közlemények, 53. (1982) 1. - Varga János: Fogalmazvány, tisztázat – eredeti, másolat : egy 1849-i kormányzói irat viszontagságai / 95–110. o.

Fogalmazvány, tisztázat - eredeti, másolat 103 hogy a románok fegyverletétele ügyében „igen Örvendetes" tudósítást kapott? Csakis az, hogy az írásos nyilatkozatot maga Dragos kérte tőle, de már a zarandi táborba érkezése után. Mivel pedig Dragos és Kossuth időközben személyesen nem találkoztak, és annak sincs nyoma, hogy ezalatt Dragos írásban fordult volna Kossuthhoz, a kérdést, illetőleg kérést egy harmadik személy útján továbbította hozzá, és aligha kétséges, hogy Dragos eme igényének tolmácsolója az volt, akitől Kossuth az igen örvendetes tudósítást ápriÜs 26-án vagy közvetlenül előtte vette! És tényleg van rá bizonyítékunk, hogy április 26-án Kossuth találkozott a zarándi események egyik főszereplőjével, aki nem volt más, mint Csutak Kálmán alezredes, „a magyarországi hadsereg 9-ik testülete balszárnyának" a vezére, más szóval a Zarándban állomásozó magyar csapatok parancsnoka, akinek táborából Dragos felvette a felkelő románok főnökeivel a kapcsolatot! „Csutak Kálmán Őrnagy — írta Kossuth 1849. május 10-én Szemere Bertalan belügyminiszterhez - közelebb múlt április hó 26-án nálam személyesen megjelenvén, Sántha György ... kormánybiztos ellen több rendbeli vádakat emelt., ."

2 ° Dragos április 19-én Brádon írt levelében szólította fel Buteanut és Jancut egy találkozóra, és április 21-én ugyanitt kapta meg válaszukat, amely szerint „értekezésre lett idézésöket elfogadva, helyt és időt jelölnek".

2! Ezen a napon Csutak is Brádon tartózkodott, és értesült Jancuék tárgyalási készségéről. A jelek szerint mind ő, mind pedig Dragos túlságosan is fellelkesültek Dragos próbálkozásának fogadtatásán, és közös elhatározásra jutottak. Dragos már a békítési kísérlet vállalásakor kérte Kossuthot, hogy „míg ezen iparkodása tart", engedélyezzen fegyverszünetet, de Kossuth kategorikusan kijelentette, hogy „ily bizonytalan kísérletek miatt" soha nem ad fegyverszünetet, és nem hagyja a hadműveleteket megszakítani.

22 Most, azaz április 21-én — Jancuék válaszának hatására — Csutak Brádon kelt napiparancsában mégis azt jelenti be katonáinak, hogy „oláh polgártársaink ma kezdik ... fegyvereiket lerakni Abrudbányán; én nyolc napi fegyver szünetet adék nekik ... Én a nyolc napot folytonos utazásra fogom fordítani."

2 3 2

"Kossuth levelét közli az OHB 1349:6246. sz. irat alapján Barta i. m. 262-263. - Csutak részint bizonyos katonai ügyek intézésére, főleg azonban Sántha ellen vádaskodni ment Kossuthhoz. A Csutak-Sántha viszálykodást, amely a megbékélési kísérletek tragikus végkifejletében sajnálatos szerephez jutott, e tanulmánynak nincs módja ismertetni. 2 'Dragos ezt április 21-én Brádról írta meg Sánthának. (Levelének másolatát 1. MOL,Hodossy kormánybiztosi iratai, Beadványok 1849. április (6. cs.). - Megjegyzendő, hogy Jancu emlékezete szerint (1. beszámolója 27. lapját) ők április 23-án kapták kézhez Dragos fenti levelét. Ez azonban kétségtelenül tévedés, hiszen Sántha április 22-i válaszában egyebek mellett így nyugtázta Dragos közlésének vételét: „Az ügy fontossága, miről tudósíttattam ... sokkal nagyobb, mintsem a kellő rendet tévesztenünk szabad", vitathatatlan tehát, hogy Dragos a kérdéses levelet 21-én vetette papírra, következésképpen már ekkor birtokában volt Jancuék kedvező válasza.- (Sántha levelének másolatát L Dragosé mellett.) Egyébként Sántha 1849. április 25-én kelt és Csányihoz intézett levelében (másolatát 1. ugyanott) szintén azt írja, hogy Dragostól a fenti - tehát Jancuék kedvező válaszáról értesítő — levelét április 22-én vette. 1J L. erre Simonffyhoz írt július 5-i levelét {Barta i. m. 663.) S3

A napiparancsot maga Csutak közli: „Aradi fogságom alatt írt adatok az 1848/49. évi szabadságharc, különösen az Erdély havasai ellen vezetett hadjáratról" c. munkájának (Pest, 1868.) 182-183. lapján. Egyébként Csutak ezen visszaemlékezése hemzseg a valótlan — mivel sem bizonyítható - adatoktól, bővelkedik kitalált történetekben, a valóságos események helyszínei és időpontjai is összekeverednek benne, az idézett napiparancs kiadásának idejét azonban — ezt a fennmaradt adatok Összefüggései igazolják - pontosan jelöli meg.