Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - Ember Győző: A levéltári rendezés általános kérdései / 31–96. o.

88 Ember Győző A harmadik említett követelménynek, az azonos szintű raktári egységek egyöntetű­ségének, valamennyi raktári szint esetében csak levéltári célépületben lehet eleget tenni, azt lehet úgy megtervezni, hogy a raktárhelyiségek, azokon belül az állványfalak, a polcoszlopok, a polcok is azonos méretűek, illetve terjedelműek legyenek, nem pedig csak a polcokra kerülő legkisebb raktári egységek. A teljes azonosság természetesen itt sem érhető el, hiszen bizonyos anyagfélék, pl. térképek, filmek stb., számára sajátos dobo­zokra, tékákra, polcokra, sőt raktárhelyiségekre van szükség. E kivételeket figyelmen kívül hagyva azonban, a nálunk legáltalánosabb legkisebb raktári egységeknek, elsősorban a csomóknak, továbbá a közép szintű raktári egységeknek minősülő polcoknak az egyöntetűségét el lehet érni nem levéltári célépületekben is. A következőkben ennek mikéntjéről, az ún. mintaállványozásról, a mintacsomóról és a mintapolcról lesz szó. A mintaállványozás a levéltári anyag raktári rendezésének az a fázisa, amelynek során a legkisebb raktári egységeket - nálunk elsősorban a csomókat és dobozokat — alakítják ki. A mintaállványozásnál is 3 szempontot kell figyelembe venni, 3 követelménynek kell eleget tenni. Az első a rendelkezésre álló raktári terület, pl. egy polc felülete, minél gazdaságosabb kihasználása. A második az, hogy a kialakított raktári egységek lehetőleg egyformák, azonos nagyságúak legyenek. A harmadik az, hogy a kialakított raktári egységeken belüli legnagyobb levéltári egységek, pl. az ügyiratok, lehetőleg teljes egészük­ben ugyanabba a raktári egységbe kerüljenek, pl. egy ügyirat ne kerüljön két raktári egységbe. Ez az utóbbi követelmény természetesen csak levéltárilag legalább közép­szinten rendezett anyaggal kapcsolatban támasztható. Mintaállványozni általában csak levéltárilag legalább középszintig rendezett anya­got szoktak. Előfordul azonban, hogy levéltárilag rendezetlen anyából is kialakíta­nak legkisebb levéltári egységeket, átmenetileg, ideiglenesen mintaállványoznak. Az ilyen mintaállványozásnál az említett 3 követelmény közül az első kettőt nem veszik szigorúan. A mintaállványozás során nálunk leggyakrabban csomókat alakítanak ki, bár a dobozok fokozatosan kiszorítják őket. A mintacsomó a mintaállványozás során kialakított csomó. A mintacsomók egy­formák, lehetőleg azonos nagyságúak, szemben a nem mintaállványozás során kialakított, különböző nagyságú csomókkal. A mintacsomók kialakításánál a mintaállványozás általános szempontjain kívül annak a követelménynek is eleget kell tenni, hogy a csomók se túl kicsik, se pedig túl nagyok ne legyenek. A Magyar Országos Levéltárban egy mintacsomó nagysága 14 cm. Egy mintapolcon 9 mintacsomó áll, 3-3 egymás mellett és mögött. A mintapolc valamely levéltári intézmény, esetleg valamely ország legtöbb levéltári intézménye, raktáraiban használt, meghatározott nagyságú, a többivel azonos méretű raktári polc. Mint minden raktári polc, a mintapolc is állítható vagy rögzített. A rögzített mintapolcnak mindhárom mérete: szélessége, mélysége és magassága meghatározott nagy­ságú. Az állítható mintapolcnak csak szélessége és mélysége meghatározott nagyságú. A Magyar Országos Levéltár mintapolcai állíthatóak, magasságuk a rájuk helyezett anyag alakjától függ, szélességük 1 méter, mélységük 45 centiméter

Next

/
Thumbnails
Contents