Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - Ember Győző: A levéltári rendezés általános kérdései / 31–96. o.

76 Ember Győző csomóba 3 kötetet kötnek, akkor a csomó a legkisebb raktári egység, a benne levő kötetek nem azok. Az egyes iratot — nem szerencsés módon — egyes darabnak vagy egyszerűen darabnak is szokták nevezni. A levéltári egységek sorát a volt raktári egység szerinti levéltári egységgel zárhatjuk. Vannak olyan levéltári egységek, amelyek úgy alakultak ki, hogy korábban raktári egységek voltak, majd miután megszűntek azok lenni, levéltári egységek lettek belőlük. A Magyar Országos Levéltárban pl. a Neoregestrata acta című gyűjtemény fasciculusokra tagolódik. Ezek a fasciculusok korábban raktári egységek, csomók voltak. Ma már nem raktári egységek, dobozokba kerültek, egy-egy dobozban több is van belőlük. A gyűjtemény legkisebb raktári egységei jelenleg a dobozok, a fasciculusok tételeknek minősülő középszintű levéltári egységek. Kialakításuknak az az alapja, hogy korábban raktári egységek voltak. A magyar kamara levéltárába került, különböző provenienciájú iratoknak egy részét egy gyűjteménybe soroltak, s anélkül, hogy előzőleg rendszerezték és rendezték volna, csomókba kötötték, majd lajstromozták, illetve — amennyiben korábbi helyükön már lajstromozva voltak - újralajstromozták. így nyerte a gyűjtemény a Neoregestrata acta címet. Rendszerezésre és rendezésre a csomókon belül sem került sor, az egyes csomókban levő iratokat folyamatosan számozták. A részletes lajstromokhoz, amelyeket inkább regesztáknak tekinthetünk, jól használható mutatókat is készítettek. A gyűjtemény ma is ebben a rendben van, az egyes iratok szintjén rendezettnek minősül, annak ellenére, hogy lényegében rendezetlen. Ha lajstromai és mutatói elpusztulnának, mielőtt új segédleteket készítenénk hozzájuk, iratait előbb rendszerezni és rendezni kellene. Előfordult, hogy egy korábbi raktári egységből kialakított levéltári egység — pl. az említett Neoregestrata acta című gyűjtemény egyik fasciculusa — más alapon — pl. fondképzői vagy tárgyi alapon — is levéltári egységnek lenne minősíthető. E gyűjteményben vannak pl. olyan fasciculusok, amelyekbe valamely családi levéltárból származó iratok kerültek. Általában azonban a korábbi raktári egységekből lett levéltári egységekben — fasciculusokban, ladulákban, cistákban, scriniumokban stb. — olyan iratok vannak, amelyek együttlétének más alapja nincsen, mint az, hogy valamikor ugyanabban a tárolási eszközben - csomóban, ládában, dobozban, szekrényben stb. - őrizték őket. Raktári egységek A raktári egységek a levéltári anyagnak a raktári rendszerezés, illetve rendezés vagy tagolás során kialakított részei. A raktári rendszerezés, illetve rendezés vagy tagolás során a levéltári anyagnak raktári, azaz külső vagy tárolási rendjét alakítják ki, a levéltári anyagot elhelyezik a raktározás vagy tárolás céljára szolgáló épületekben, helyiségekben, tárolási eszközökön, illetve eszközökben. A levéltári anyag a raktári épületeknek és helyiségeknek, a tárolási eszközöknek megfelelő részekre tagolódik. Ezek a levéltárrészek a raktári egységek. A raktári egységeket a raktározás vagy tárolás céljára szolgáló épületek, helyiségek éá tárolási eszközök nevével szoktuk nevezni. így beszélünk pl. épületekről, épületszintekről,