Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - Ember Győző: A levéltári rendezés általános kérdései / 31–96. o.

A levéltári rendezés általános kérdései 77 raktárakról, raktárszintekről, állvány falakról, polcoszlopokról, polcsorokról, polcokról, szekrényekről, ládákról, dobozokról, csomókról stb. mint raktári egységekről. A levéltári egységekhez hasonlóan a raktári egységek is vertikális és horizontális tagolódásban helyezkednek el. Vertikális tagolódásban helyezkednek el pl. a polcok a polcoszlopok, azok az állványfalak, azok a raktárszintek, azok a raktárak alatt. Horizontális tagolódásban helyezkednek el pl. a polcok, a polcoszlopok, az állványfalak, a raktárszintek egymás mellett. A raktári egységeknek a vertikális tagolódásban elfoglalt helyét raktári szintnek nevezhetjük, a raktári szinteket a rajtuk elhelyezkedő raktári egységek nevével jelölve beszélhetünk polc-, polcoszlop-, állványfal-, raktárszintű raktári egységekről. Raktári szintekről azonban nem szoktunk beszélni, legfeljebb a legkisebb raktári egységek szintjéről, pl. a csomószintről. Raktári egységeknek is általában csak a legkisebbeket szoktuk tekinteni. A legkisebb raktári egység a levéltári anyagnak az a legkisebb része, amely külön, önmagában álló tárolási eszközben van elhelyezve. A nem különálló, hanem egy másik, nála nagyobb tárolási eszközben elhelyezett levéltári anyagot nem tekintjük raktári egységnek. Egy palliumban vagy dossziéban elhelyezett levéltári anyag pl! csak akkor minősül raktári egységnek, ha az a pallium vagy dosszié különálló. Ha ellenben más anyaggal — esetleg más palliumokkal vagy dossziékkal - együtt egy csomóban van elhelyezve, a benne levő levéltári anyag már nem raktári egység. Ebben az esetben a csomó a legkisebb raktári egység. - Egy kötetbe kötött levéltári anyag ugyancsak akkor minősül raktári egységnek, ha az a kötet különálló. Ha ellenben más anyaggal — esetleg más kötetekkel - együtt egy csomóban van elhelyezve, a benne levő levéltári anyag már nem raktári egység. Ebben az esetben is a csomó a legkisebb raktári egység. Ugyanaz a levéltári anyag tehát — raktári elhelyezésétől, tárolásától függően - hol legkisebb raktári egységnek minősül, hol pedig nem. A legkisebb raktári egységet őrzési vagy tárolási egységnek, továbbá raktári darabnak is szokták nevezni. Őrzési egységnek mondanak egyesek - egészen helytelenül — mindenféle levéltárbeli egységet, levéltárit és raktárit egyaránt. Ezeket a kifejezéseket, mint csupán zavart okozókat, a levéltári teminológiából ki kell küszöbölni. A következőkben a legáltalánosabb legkisebb raktári egységeket sorolom fel. A szekrény, illetve a benne elhelyezett levéltári anyag, abban az esetben minősül legkisebb raktári egységnek, ha nincsenek benne más, nála kisebb raktári egységek, különálló fiókok, dobozok, csomók, kötetek stb. Ha vannak, ezek a legkisebb raktári egységek, a szekrény pedig középszintű raktári egységnek tekinthető. A láda esetében ugyanaz a helyzet, mint a szekrényében. A szekrénynek és a ládának scrinium vagy cista a latin neve. A fiók esetében ugyanaz a helyzet, mint a szekrényében és a ládáéban. A fiókban is lehetnek nála kisebb raktári egységek, pl. tokok, kötetek. A doboz már olyan raktári egység, amelyben nála kisebb raktári egységeket elhelyezni nem szoktak. A dobozban elhelyezett köteteket és füzeteket ugyanúgy nem tekintjük különállóknak, azaz raktári egységeknek, mint a csomóba kötötteket. A doboznak ladula (kisebb láda) a latin neve. A téka, mint a levéltári anyag tárolásának eszköze, nagyobb alakú, minden oldalról kemény papírlemezzel határolt, zsineggel vagy szalaggal összefogott irattároló. A benne