Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - Ember Győző: A levéltári rendezés általános kérdései / 31–96. o.

70 Ember Győző A szerves állag minden egyes iratának azonos a provenienciája, minden egyes irata ugyanannak az iratképző szervnek az irata. A szerves fondok állagai mind szerves állagok, de lehetnek szerves állagaik a szervetlen gyűjteményes fon dóknak is. Egységes állagnak az olyan szerves állagot nevezzük, amelynek minden egyes irata nem csupán azonos provenienciájú, hanem eredetileg is az illető állaghoz tartozott, amelyben csak egyetlen szerves állagnak az iratai vannak. Az egységes állagnak ellentétpárja a vegyes állag. Ez olyan szerves állag, amelynek minden egyes irata azonos provenienciájú ugyan, de eredetileg nem az illető, hanem két vagy több más állaghoz tartozott. A helytartótanács fondjának állagai, hogy egy példával világítsam meg az egységes és a vegyes állag közti különbséget, mind szerves állagok. Túlnyomó többségük egységes állag. Volt köztük azonban vegyes állag is. A különböző egységes állagokból, a raktári elhelyezés megkönnyítése érdekében, kiemelték az iratok normális formátumánál nagyobb formátumú térképeket, s ezekből egy külön állagot alakítottak ki, a nagy alakú térképek állagát. Ennek az állagnak minden egyes darabja azonos provenienciájú, a helytartótanács fondjához tartozik, az állag tehát szerves. A benne levő daraboknak azonban eredetileg nem egy közös, hanem több más szerves állagban volt a helyük. Ezért ez az állag nem egységes, hanem vegyes szerves állag. A szervetlen állag iratai különböző provenienciájúak, különböző iratképző szerveknek vagy személyeknek az iratai. Szervetlen állagai csak szervetlen fondoknak, gyűjteményeknek vannak. Az állagok, a fondokhoz hasonlóan, részben szervesen, az iratképzés során kialakult, részben mesterségesen, az irattárakban vagy a levéltárakban kialakított irategyüttesek. Miként a fondoknál, az állagoknál is beszélhetünk állagrészekről és részállagokról. Mindkét kifejezés nem teljes egészében fennmaradt állagot jelöl. Az állagrész viszonylag nagyobb terjedelemben fennmaradt része valamely állagnak. A részállag viszonylag kis terjedelemben, töredékben megmaradt része valamely állagnak. Részállagnak általában valamely egységes szerves állagnak a töredékét nevezzük. Az ilyen részállag lehet önálló állag is, ilyenkor megmarad egységes állagnak. Rendszerint azonban összevonják az ilyen részállagokat, és több — valamilyen alapon rokon - részállagból egy vegyes állagot alakítanak ki. Ilyen pl. a fentebb említett nagy alakú helytartótanácsi térképek állaga. Az állag kifejezés nem új a magyar levéltári teminológiában, jelentése azonban az utolsó 2-3 évtizedben megváltozott. Korábban nem egy meghatározott levéltári egységet jelentett, a fondon belüli legmagasabb szintűt, hanem minden nagyobb terjedelmű levéltári egységet, közelebbi meghatározás nélkül. Jelentette továbbá a levéltári intézményekben őrzött teljes levéltári anyagot az ilyen kifejezésekben: állaggyarapítás, állagmegőrzés, állagmegóvás, állagvédelem, állagfeltárás. E jelentései a szónak — miként egyes külföldi országokban — még nálunk is használatosak, igyekszünk azonban a használatból kiszorítani őket. Annak a fogalomnak, amelyet ma állagnak nevezünk, a korábbi hazai levéltári és irattári terminológiában volt egy olyan neve is, amely ma már ebben a jelentésében nem használatos. Ez a kifejezés a kútfő.