Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - Kumorovitz L. Bernát: Tótsolymosi Apród János mester küküllői főesperes kancelláriai működése / 5–29. o.

KUMOROVITZ L. BERNÁT TÖTSOLYMOSI APRÖD JÁNOS MESTER KÜKÜLLŐI

FÖESPERES KANCELLÁRIAI MŰKÖDÉSE* In memóriám M. M. Kracker + 6. mart. 1980, Tótsolymosi Apród János mester Krónikája Előszavában így mutatkozik be: „. . . én, János, jelenleg az Erdélyi egyházban küküllei főesperes és lelkiekben esztergomi általános helytartó (vagyok), akkoriban - bár méltatlanul - (Lajos király) titkos jegyzője (voltam). . :

A E vallomása — magyarázói szerint - korjelölő krónikája két részének keletkezése, de homályos notarius-i működésének ideje (és jellege) tekintetében. Ez az oka annak, hogy különböző írók ez utóbbit más és más időre teszik. így, hogy csupán a nevesebbeket említsük, S. Steinherz szerint Küküllei 1351-ben még csak titteratus, ami a magyar diplomatikai szóhasználat szerint nótáriust, írnokot jelent. E vonatkozásban azonban — folytatja — bizonyos támpontot nyerhetünk annak vizsgálatából, hogy mely években használt forrásul okleveleket. Ez az idő pedig szerinte az 1342 és 1352 közötti évekre tehető — azért, mert 1352-ben, az aradi lectorság elnyerése után, már nem találjuk a királyi kancelláriában.

2 Steinherz után Pór Antal foglalkozott részletesebben Küküllei személyével és krónikájával. Szerinte János mester mint íródeák (litteratus) 1349-től 1351-ig működött a királyi kancelláriában. 1355-ben küküllői főesperes lett. S mivel ugyanebben az esztendőben Lajos király servitor-ának is mondja, Pór úgy véli, hogy akkoriban lehetett a király „titkos jegyzője". Ugyanekkor (1355) az esztergomi érsek jegyzői tisztét is betölti, 1359-től az érsek vikáriusa, 1364-től pedig egyszersmind a király speciális káplánja. 1367 •Értekezésemet (rövidítve) 1974. szeptember 19-én „A XIV. századi magyar diplomatika néhány kérdése: 1.

1. Lajos király személyi irodája és egy elfelejtett (? ) havasalföldi hadjárata; 2. Tótsolymosi Apród János küküllői főesperes kancelláriai működése birtokszerzéseinek tükrében" című tanulmányom részeként a Magy. Tud. Akad. Középkori Munkabizottsága vitaülésén, majd 1981. november 25-én az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történész Tanszékcsoport Történelem Segédtudományai Tanszék 1981. november 25-26-án „800 éves a magyar hivatali írásbeliség" címmel megtartott ülésszakon „Tótsolymosi Apród János küküllői főesperes kancelláriai működése" címmel mutattam be. 1 Ego Johannes, nunc archidiaconus de Kikullew in ecclesia Transsilvana, vicarius Strigoniensis in spiritualibus generalis; tunc, licet indignus, suorum secretorum nótárius. (Chronica Hungarorum de Ludovico rege a Joanne archidiacono de Kikullew. Ed. Schwandtner, Johannes Georgius: Scriptores rerum Hungaricarum veteres ac genuini. I. Vindobonae, 1746. p. 172.) 2

Steinherz, Samuel: Die Beziehungen Ludwigs I. von Ungarn zu Karl IV. Mitteillunges des österr. Instituts f. Geschichtsforschung. 8/1887/219-237.; 237-253. 1. Excurs zur Biographie des Johannes archidiaconus de Kikullew. Az I. rész (1-25. c.) azt a kort tárgyalja, melyben szerzője mint litteratus a kancelláriában működött. Arra azonban nem gondolt, hogy a II. rész (26-55. c.) későbbi szerkesztés. (Domanovszky Sándor: A dubnici krónika. Századok 33[1899]344.1.)