Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)
Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - Gerics József: Kumorovitz Lajos Bernát köszöntése / 3–4. o.
4 Gerics József': Kumorovitz L. Bernát köszöntése Tudományos pályája kezdetétől mindenekelőtt a történeti segédtudományok művelője. Szemhatára azonban messze túlterjed a segédtudományok betű szerinti értelemben vett fogalmán. Szüntelenül „átpillantását vágyja az egésznek", a kutatott múlt mélyére komplex módszerrel hatolt és hatol minden munkájában. Kutatói egyéniségének legjellemzőbb tulajdonsága talán mérhetetlenül erős valóságérzéke, amelyre tudósi adottságai és más számára csak nehezen elképzelhető élettapasztalatai teszik alkalmassá. Az emberi tevékenységnek csak kevés olyan ága és vonatkozása van, amely ismeretlen számára, ezért szinte személyesen éli át a múlt általa éppen kutatott kérdéseit. Kutatói és tanári tevékenységében sokszor ez teszi annyira hitelessé a múlt életének megjelenítését. A jogtörténet, a latin filológia, a történeti földrajz, a nyelvtörténet és az egyháztörténet: mindezek tanulságainak és módszereinek a tárgy által megkívánt mértékben való avatott alkalmazása segítik őt a társadalom mozgásának, mint az európai távlatokba állított középkori írásbeliség alapjának feltárásában. Kumorovitz professzor azonos módon mestere a hazai történeti segédtudományok bármelyikének, oklevéltannak és írástörténetnek, pecséttannak, heraldikának és forráskiadásnak. Ezeknek a tudományoknak az irányából közelítve példát mutatva műveli a középkori hazai várostörténetet. Mintaszerű pontossággal és éleslátással helyezi el Buda korai fejlődését az európai képben. Várostörténeti munkássága kiindulópontul is szolgált a régészeti feltárásnak és igazolását is megtalálta benne. Munkásságában megkülönböztetett hely illeti meg a középkori hazai kormányzattörténetet, mindenekelőtt a királyi kúriai bíróságok és irodáik históriáját. Ilyen tárgyú munkáinak sorozatában a kevés szóval sokat mondás művészének bizonyul. Ezekben a műveiben a középkori magyar értelmiség történetének vizsgálatához is alapokat teremtett. Sokirányú kutatásainak szinte minden erényét magába foglalja és a magyar középkorkutatás valamennyi ága számára fontos a mondanivalója Tótsolymosi Apród Jánosról nemrégen befejezett munkájának. Mesterüket köszöntő tisztelőinek és tanítvágyairlak őszinte kívánsága, hogy még számos ilyen művel örvendeztesse meg Őket és gyarapítsa a tudományt az ünnepelt Magister. Mindazért, amit eddig kaptunk Tőle, illesse őt igaz hálánk és köszönetünk.