Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - Ember Győző: A levéltári rendezés általános kérdései / 31–96. o.

40 Ember Győző A merev proveniencia elv a proveniencia elvének olyan értelmezése és érvényesítése, amely szerint a levéltári anyagnak eredeti, azaz az irat- vagy fondképzö szerveknél és személyeknél kialakult rendszerén és rendjén semmit sem szabad változtatni, azt meg kell tartani, ha pedig felbomlott, helyre kell állítani. A merev proveniencia elvet ma már nem szokták érvényesíteni, mert különben a rossz eredeti rendszert és rendet is meg kellene tartani, illetve helyre kellene állítani, ami értelmetlen dolog lenne, A merev proveniencia elv érvényesítésének csak akkor van értelme, ha az eredeti rendszer és rend a levéltári intézmény igényeit is kielégíti. A merev proveniencia elvet szigorú vagy szoros proveniencia elvnek is nevezik, a terminológia egysége érdekében helyes lenne ezeket a kifejezéseket mellőzni. A hajlékony proveniencia elv a proveniencia elvének olyan értelmezése és érvényesítése, amely szerint a levéltári anyag eredeti, azaz az irat- vagy fondképzö szerveknél és személyeknél kialakult rendszerén és rendjén csak annyiban nem szabad változtatni, hogy a szerves fondok keretei megbonthatatlanok, e kereteken belül azonban az eredeti rendszert és rendet nem kell megtartani vagy helyreállítani, hanem a levéltári intézmény igényeinek jobban megfelelő más rendszerrel és renddel lehet helyettesíteni. A proveniencia elve érvényesítése esetén ma már általában a hajlékony proveniencia elvet választják. A hajlékony proveniencia elvet laza vagy szabad, avagy szabályozó proveniencia elvnek is nevezik. A terminológia egysége érdekében helyes lenne csak a hajlékony proveniencia kifejezést használni. A levéltári rendszerezésnek és rendezésnek a proveniencia elve mellett másik kiemelkedő jelentőségű elvi rendszerezési alapja a pertinencia elve. A pertinencia szó magyarul vonatkozást jelent. A levéltári pertinencia a levéltári anyagnak az a sajátossága, hogy valamire vonatkozik, valamire vonatkozó adatokat tartalmaz. A levéltári anyag általában nem csupán egy valamire vonatkozik, hanem több mindenfélére: korra, személyre, tárgyra, területre stb. A pertinencia és a proveniencia között az az egyik lényeges különbség, hogy minden levéltári anyagnak csak egy provenienciája van, pertinenciája ellenben több. Provenienciája alapján a levéltári anyag csak egy valahova tartozik, a pertinenciája alapján ellenben különböző helyekre sorolható, aszerint, hogy különböző pertinenciái közül melyiket veszik a besorolás alapjául. A pertinencia, a levéltári anyag vonatkozása valamire, egyaránt lehet rendszerezési elv és rendszerezési alap. Mint vonatkozás általában, mint mindenféle vonatkozás rendszerezési elv. Mint konkrét vonatkozás, mint a vonatkozás egyik fajtája, pl. korra, személyre, tárgyra, területre stb. való vonatkozás - rendszerezési alap. A pertinenciát mint rendszerezési alapot a pertinencia elvén kívül más rendszerezési elv - így a proveniencia elve - elsődleges érvényesülése mellett is lehet másodlagosan érvényesíteni. Egy szerves fondot pl., amely a proveniencia elve alapján megbonthatatlan, lehet a pertinencián nyugvó rendszerezési alapok érvényesítésével tagolni. A pertinenciára épülő rendszerezési alapokat szokták a pertinencia elv különböző fajtáinak tekinteni, s ennek megfelelően többféle - időrendi, személyi, tárgyi, területi stb. — pertinencia elvről beszélni. Helyesebbnek látszik azonban a pertinencia elvének különböző fajtáit rendszerezési alapoknak minősíteni, s csak egyetlen, mindenféle pertinenciára, a levéltári anyag valamennyi vonatkozására kiterjedő pertinencia elvet elismerni.