Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - FOLYÓIRATSZEMLE - Voigt Martina: Archivmitteilungen 1979, 1980 / 357–360. o.

Folyóiratszemle 359 kinő - fotó - fonó — dokumentumok kiaknázása lehetőségeinek kutatását tekinti az NDK-beli levéltárosok fő feladatának. - HARTMANN, J.-KOBUCH, J.-ELSTNER, V. az oklevelek rendszerezését, jegyzékelését és tárolását szabályozó, 1981-re kiadott munkautasítást taglalják cikkükben. Alapelvnek tekintik a proveniencia-elv alkalmazását (az oklevél rendeltetésszerűen annak a személynek, jogi személynek a fondjába tartozik, aki azt kapta). - BRACHMANN-TEUBNER, E- ENDERS, L.HEß, U- KUNTSCHE, S. az adatismétlődés problémájával foglalkoznak és módszertani elveket állítanak fel a levéltári értékű tükröződő iratok kiválasztására. No. 2. A számban szereplő cikkében ENDERS, L. az iratbegyűjtés teoretikus kérdéseivel foglalkozik. - MIKSCH, A. a levéltáraknak a hely történetírást segítő tevékenységétől írva kiemeli a levéltári forráspublikációs munka fontosságát és a levéltárosok helytörténeti továbbképzésének szükségességét. - Érdekes cikket közöl SCHMIDT, S.-H. a műemlékvédelmi feladatok levéltári segítéséről, a Berlini Városi Levéltár példáján. - Az irattárakban található hosszú őrzési idejű személyi anyagok filmrevételét (mikrofiche) szorgalmazza írásában BOHN,J., a helytakarékosság és a gyors adatkikeresés céljából. No. 3. BONING, R.-GEHRMANN, M. az ipari üzemek iratainak átvételéről közölnek cikket. Hangsúlyozzák az előkészítő munka fontosságát, csak a történeti értékű iratok átvétele mellett foglalnak állást. - A nagy hagyományokkal rendelkező drezdai színházi élet levéltári forrásait, amelyeket a Drezdai Állami Levéltár őriz, KOBUCH, A. ismerteti. - RICKMERS, J.WALDMANN, H. átfogó tájékoztatást nyújtanak az NDK levátári szakemberképzésétől, a képzés intézményeiről és a tananyagról. Függelékben BLOß, W. közli a tananyagot képező kiadványok bibliográfiáját is. No. 4. A levéltári anyag feltárásának problémái c. cikkében SCHREYER, H. a könyvtári dokumentációs rendszerek megfelelő levéltári alkalmazását sürgeti, ehhez alapfeltételként pl. a jegyzékkészítés intenzitásának növelését jelöli meg. - MÜLLER, E.-WELSCH, H. az irattárakban lévő iratanyag felmérésének és átvételének problémáival foglalkoznak közleményükben. „Programterv"-et állítanak fel, amelyben az egyes konkrét munkafázisok logikus sorrendben szerepelnek. Alapvető cél a munka racionalizálása, és hogy a kevésbé képzett levéltárosok is képesek legyenek minőségi munkavégzésre. - SCHLOMBS, M. cikke beszámol arról a komplex értékelési segédeszközről, amely az ipari ágazat iratképző szervei által létrehozott történeti értékű iratok levéltári átvételét könnyíti meg. Ez megállapítja az ipari ágazat dokumentációs súlypontjait, az iparfejlődés folyamatát és történelmi eseményeket figyelembe véve, végül felsorolja a megőrizendő iratok körét. - BRUNNER, W.LANGE W.-UECKERMANN, P. ismertetik az állami szervek és a Potsdami Állami Levéltár közös gondozásában megjelent .Jíarminc éves az NDK - harminc éves a szocialista államhatalom" c. kiadványt. - A raktáregészségügy&t választotta témájául PENQUITT, P. Részletesen tárgyalja a levéltári anyagot veszélyeztető tényezőket. A nap- és neonfényt kizárandónak tartja, egyébként a polcokra 25 LUX, a polcok közötti folyosókra 50 LUX fényerőt tart megengedhetőnek. A raktár ideális hőmérséklete 16-18 C°, megfelelő relatív légnedvessége 40-60%. A mikroorganizmusok és a levegőszennyeződés kártékony hatásaira is felhívja a figyelmet a szerző. No. 5. A füzet több rövid cikket közöl az NDK levéltári szakiskolájának 25 éves jubileuma alkalmából. - SCHRECKENBACH, H.-J. értékeli a potsdami levéltárak által a levéltárak szerepéről, feladatairól rendezett kiállítást, amelyet 16 nap alatt 7000 látogató tekintett meg. - Teoretikus megközelítésben foglalkozik a levéltártudománnyal LÖTZKE, H. Meghatározza ennek funkcióit, ágazatait és feladatait. No. 6. Az évfolyam utolsó számában több cikk tárgyalja a helytörténeti kutatás kérdését három városi levéltár (Görlitz, Leipzig, Jena) példáján. Ezek kitérnek a helytörténeti kutatás történetének, tárgyának stb. problémájára. - A történelem szakos egyetemi hallgatók az NDK-ban kötelezően hallgatnak üzemtörténeti, és a stúdium lezárásaként dolgozatot kell készíteniük a témakörből. A dolgozatokat értékeli cikkében STAUDE, F, - Történelmi témakörű tanulmányt tett közzé UHLEMANN, M. (A szocialista termelési viszonyok kialakulása a Potsdami kerület mezőgazdaságában). - Levéltárelméleti kérdéssel foglalkozik RÖSLER, I. közleménye („Történeti elv és/vagy proveniencia elv?") A szerző a szovjet gyakorlatban meghonosodott történeti elv mellett foglal állást a levéltári anyag rendszerezésének kérdésében, bár a proveniencia elvét sem veti el. Felsorolja azokat az előnyöket, amelyek a történeti folyamat, a történeti tények alapul vétele mellett biztosíthatók (pl. a hiányzó primer források szekunder forrásokkal helyettesíthetők, s így elkerülhető a valósággal ellen-