Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - FOLYÓIRATSZEMLE - Hausel Sándor: Szovjetszkie Arhivü, 1979 / 347–348. o.

FOLYÓIRATSZEMLE SZOVJETSZKIJE ARCHIVÜ Organ Giavnogo Arhivnogo Upravlenyija pri Szovjetye Minisztrov SZSZSZR, Moszkva 1979 A szovjet levéltárosok kéthavonta megjelenő folyóirata egyes számaiban állandó rovatokkal jelentkezik: A) Cikkek, B) Dokumentumok és C) Külföldi levéltárak. Mindegyik füzet tartalmaz ezeken kívül könyvismertetést, beszámolókat a szovjet levéltárosok munkájáról, tanácskozásairól, a levéltártudomány elméleti és gyakorlati oldalát érintő tapasztalatcseréiről. Nr. 1. A szovjet levéltárügy kezdetét megjelölő lenini dekrétum történelmi jelentőségét elemzi F.I. DOLGIH. - 1978-ban tudományos tanácskozást tartottak Moszkvában a Szovjetunió levéltárainak helyzetéről a fejlett szocializmusban. A konferenciáról G. I. POPOVA tudósít. - M. SZ. SZELEZNYEV a szovjet archeografia fejlődésének eredményeit összegzi. - R. O. MORDVINOV a húszas évek igazgatási apparátusának tökéletesedéséről ír. - B) A válogatás első része a leningrádi csata (1944 jan.-márc.) dokumentumaiból, a második része a Dvinamente XV-XVI. századi összeírásaiból áll. V. M. CHURSTALEV az orosz föderáció első természetvédelmi területeiről és a természetvédelem 1918-1921 között elért eredményeiről írt cikket. — I. Frigyes borostyánszobája, amely ajándékként került I. Péter birtokába, a II. világháború alatt eltűnt. A fennmaradt leírások alapján hozzáfogtak rekonstruálásához; ennek feladatait veszi sorra SZ. JE. OSZOTKJNA. Nr. 2. A) A forráskutatás mai állásáról közölt tanulmányt O. M. MEDUSEVSZKAJA. - SZ. L. TYICHVINSZKIJ a Szovjetunió segítségét mutatja be, melyet más, főleg fejlődő országoknak nyújtott nemzeti levéltári kincseik visszaszerzésében. - F. A. GEDROVICS, L. I. SZMIRNOVA és V. A. USZTYINA közös cikkükben a filmdokumentumok épségének megőrzési módjairól tájékoztatnak. B. S. MAMEDOV az azerbajdzsáni levéltári építkezéseket mutatja be. N. SZ. ZELOV a kiemelkedő szovjet levéltáros-történészről, A. P. Prokopenkóiól emlékezik meg. - B) A válogatás egyrészt a 2. Ukrán Front harcait idézi fel, azt az időszakot, amikor a Vörös Hadsereg 1944. március végén elérte a Szovjetunió határát. Másrészt az 1682-es moszkvai felkelés egyik szemtanújának fennmaradt naplójegyzeteit teszi közzé. JE. V. GYAGILEV a Párt kádernevelo munkájáról, V. V. RADCSENKO az 1917-1926 közti ifjúságpolitikáról, M. T. LICHACSEV az Ideiglenes Kormány külügyi iratairól ír. Megismerkedhetünk továbbá az 1905. okt. 17-i manifesztum eddig ismeretlen tervezetével, Rettegett Iván állítólagos aláírásával, egy 1614-es oklevéllel és garibaldista naplóval. - C) I. P. MEDVEGYEV és JE. V. SZTAROSZTYIN a francia tapasztalat és szervezés alapján megtartott nemzetközi levéltári tanfolyamokat méltatják. Ezeken a szocialista országok levéltárosai is részt vettek. A XVIII. nemzetközi levéltáros kerekasztal konferenciát 1978-ban Nairobiban rendezték meg, főleg a harmadik világ országainak képviselői cseréltek véleményt. A felmerült problémákról és lehetséges megoldásaikról I. F. POPOVA informálja az olvasókat. Nr. 3. A) A főtéma Ukrajna és Oroszország egyesülésének 325. évfordulója. A. G. MITYUKOV a két testvérnép újraegyesítésének történelmi jelentőségét emeli ki. Korabeli iratok szemléltetik az ukránok átköltözését Oroszországba népük 1648-1654-es szabadságharcának idején. A továbbiakban A. V. Sotmannak Lenin utolsó illegalitásban eltöltött napjairól írt visszaemlékezéseit olvashatjuk, melyet a Pravdában 1921-ben publikáltak először. V. V. JELPATYEVSZKAJA a Szovjetunió Állami Levéltári Fonójának információs tevékenységét vázolja fel. V. I. ZVAVICS, N. N. KONNOVA és R. A. SZIMONOV a statisztikai segédletek hasznáról szólnak cikkükben. - B) Szemelvények illusztrálják az uljanovszki Lenin-hagyaték ápolását és gyűjtését. - N. V. Selgunov 155 éve született. A jeles orosz közéleti személyiség munkásságával ismertet meg M. P. MOCHNACSEVA. - Gyenyisz Davidov (költő,