Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - FOLYÓIRATSZEMLE - Borosy András: The American Archivist, Vol. 42., 1979 / 348–349. o.

348 Folyóiratszemle katonai író, orosz partizáncsapatok szervezője a napóleoni háborúk alatt), a Ragyiscsev nemzetség és az első oroszországi kőcsiszoló üzem eddig ismeretlen iratai- dokumentumai zárják a sort. Nr. 4. A) 1923-ban jelent meg az első szovjet levéltári periodika. Az azóta megtett útját ismerteti a folyóirat bevezető cikke. A. P. PSENYICSNIJ a Szovjetunió Központi Levéltári Igazgatóságának megalakulását és tevékenységét foglalja össze. Kujbisev volt a Munkás-Paraszt Felügyelőség népi bizottságának vezetője. A vezetése alatt bevezetett ügyvitellel foglalkozik LM. BAGINSZKIJ. JE. L LAGUTYINA a tudományos-technikai dokumentumoknak a forradalom előtti Oroszországban alkalmazott publikációs módszeréről közöl cikket. B. L. BORILIN a színes filmdokumentumok megőrzésének gondjairól szól. — B) Belorusszia felszabadításának 35. évfordulóján korabeli iratok segítségével idézik fel a felszabadító harcokat. Az 1929-es szovjet—kínai határkonfliktusról emlékeznek a következő rész iratai. Párizsban őrzik a Kirillo-Belozerszkij kolostor XVII. századi dokumentumait. Ezeket írja le a folyóirat. N. V. BOJKO azt tekinti át, hogy miként valósult meg az általános munkakötelezettség a szovjet hatalom első éveiben. I. R. KARPENKO a Moszkva környéki textilipar újjáépítésének történetét, V. V. KORNYEV az 1905-1907-es orosz forradalom alatt a kadetok antidemokratizmusát, P. G. LEBEGYEVA a századforduló egyetemista megmozdulásairól fennmaradt naplójegyzeteket mutatja be. - C) TADEUSZ WALICHNOVSKI a lengyel levéltárügyet ismerteti. Nr. 5. A) E. L CHANPIRA, K. I. RUGYELSZON és A. V. JELPATYEVSZKAJA közös cikkükben a levéltártudományi terminológia néhány kérdését tárgyalják. A. A. KUZIN és N. G. FILIPPOV tudományos-technikai iratanyagot őrző archívumokat ismertet. - B) Az első Lovashadosztály Gyenyikin seregének szétzúzásában játszott szerepét illusztrálják az iratokkal. A következő rész Petrovszkij és Osztrovszkij levelezéséből néhány darab. A legnagyobb orosz kiadó,/. D. Szityin tevékenységéről ad számot a dokumentumválogatás. Számos forrás elemzésével mutatják be az első ötéves terv 50. évfordulója alkalmából, hogy miként valósult az meg a kontinensnyi ország egyes vidékein. - C) M. JA. KAPRÁN a külföldi országokkal való együttműködés növekedéséről ír. Nr. 6. A cikkek sorát a szovjet archeográfiáról rendezett vita összefoglalása nyitja meg. V. I. Lenin születésének 110. évfordulója alkalmából SZ. T. BELJAKOV és M. SZ. VESZELINA új Lenin-dokumentumokat mutat be. - JE. N. ROSCSEPKINA témája az, hogy miként bántak az állampolgárok leveleivel a szovjet hatalom első időszakában. - B) Kalinyinn&k az autonóm köztársaságok és területek, tartományok képviselőinek I. összoroszországj Tanácskozásán a nemzetiségi kérdésről tartott beszédét teszi közzé a folyóirat, továbbá Észak-Norvégia felszabadításának dokumentumait. - G. V. GORSZKAJA az OSzDMP-nek az 1905-ös forradalomban képviselt politikai vezetéséről értekezik, V. G. LEBEGYEV pedig az OSZSZSZK húszas évekbeli ellenforradalmi lázadásaival foglalkozik. - C) V. I. MICHAJLENKO olaszországi levéltárakban eltöltött tanulmányútjáról számol be. Hausel Sándor THE AMERICAN ARCHIVIST Editor: Society of American Archivists Vol. 42. (1979.) No, 1. LEONARD RAPPORT hosszabb tanulmánya az iratok másolásával, a facsimile készítés és a hamisítás problémáival foglalkozik. A tanulmányt számos érdekes illusztráció egészíti ki, a XVIII. század végi amerikai iratok és nyomtatványok másolatai. - TRUDY HUSKAMP PETERSON cikke a levéltárba került adományok és letétek - főként jogi - problémáival foglalkozik. - A szám végén, a könyvismertetések és hírek után az amerikai levéltáros társulat (The Society of American Archivists) közleményeit olvashatjuk. No. 2. A szám bevezetőjét CHARLES M. DOLLAR és CAROLYN L. GEDA írták, s a komputerek levéltári felhasználásához adnak irányelveket. - BEN DEWHITT cikke leírja, hogyan alkalmazzák a komputereket az Egyesült Államok és Kanada levéltáraiban. Az USA 50 állami levéltára közül csak 5 nem válaszolt a szerző körlevelére, amelyben a komputer használatára vonatkozó kérdések voltak. Az Egyesült Államok Nemzeti Levéltára (National Archives) igyekszik összehangolni és irányítani a többi levéltárban folyó komputerhasználatot és tanácsokat is óhajt adni a kanadai levéltáraknak. — CAROLYN L. GEDA a társadalomtudományi adatokat gyűjtő levéltárakról ír (Social