Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - IRODALOM - Gyalay Mihály: Jogtörténeti tanulmányok. Emlékkönyv Csizmadia Andor hetvenedik születésnapjára. Studia iuridica auctoritate Universitatis Pécs publicata 95. Szerk.: Ádám Antal, Benedek Ferenc, Szita János. Pécs, 1980 / 325–326. o.

Irodalom 325 mesterek és a fó'lovászmesterek jelentós részének rangja csupán formális cím, méltóságjelző volt. A főés aludvarmesterek talán egyedül töltöttek be tényleges hatáskört az udvari személyzet irányításával. Névjegyzékeik alapján s ezek töredékes jellege ellenére megállapítható, hogy tisztségeikben a társadalom minden rétegének képviselőjét megtalálhatjuk. A nevek szerint bemutatott hét főlovászmester vagy a főétekfogómesterek és főpohárnokmesterek tisztségeiről a szerző egyértelműleg állítja, hogy ezek a főrendűek méltó ságjelzői voltak. Az erdélyi országgyűlések történetéről maga a szerző írt már önálló munkát is, és ide, a hetedik fejezetbe csupán az államélet teljességének kedvéért iktathatta be. A következő nyolcadik fejezetben a tisztviselő-nemesség és a hivatalnok-értelmiség a XVI-XVII. században meglevő kormány hatósági hivatalokban helyreállítható képviseletéről írt a szerző jelentős tanulságot bemutató összefoglalást. Ebben a fejezetben a szerző Jakó Zsigmond utóbbi harminc évben végzett kutatásaira is támaszkodik. Itt ismételten foglalkozik az 1541 előtti vajdai kancelláriában alkalmazott hivatalnokokkal és megállapítja, hogy bizonyos középkori helyi fejlődési sajátosságokat ezek mentettek át a Budáról Erdélybe költöztetett királyi kancelláriából kialakult erdélyi kancelláriába. Trócsányi Zsolt munkája ebben a fejezetben áll össze teljes társadalmi ábrázolássá: a bemutatott különböző kormány hatósági hivatalok irataiból sikeresen állított helyre 1500 személynevet. Ezek elemzéséből a szerző határozottan olvasói elé tárhatta, hogy a tárgyalt korszakban Erdély kormányzását nagyobb részben hivatalnok-értelmiség és kisebb részben tisztviselő-nemesek képviselték. Az ezután következő szerzői összegezésben igen találó módon Erdély társadalmi fejlődésének történetéről, „a kifejlett európai rendiség leggyengébb hajtása" megállapítását elfogadjuk. A szerző megállapítása a „különleges erdélyi centralizmus"-ról, tehát ilyen módon a kormányhatósági hivatalok társadalmi összetételének elemzéséből igazolhatóvá válik. A módszer és az ezzel helyreállított levéltári anyag tette lehetővé, hogy jelen kötet Erdély XVI-XVII. századi története kutatásában új fejezetet nyisson meg. Vass Előd JOGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK EMLÉKKÖNYV CSIZMADIA ANDOR HETVENEDIK SZÜLETÉSNAPJÁRA (STUDIAIURIDICA AUCTORITATE UNIVERSITATIS PÉCS PUBLICATA 95.) Szerk.: ÁDÁM ANTAL, BENEDEK FERENC, SZITA JÁNOS Pécs, 1980.4321. Csizmadia Andor a jogtörténet tanszékvezető professzora a pécsi egyetemen, az Osztrák Tudományos Akadémia levelező tagja hetvenedik életévét töltötte be. Ezt "az ünnepélyes alkalmat az eredetileg 1367-ben alapított egyetem Állam- és Jogtudományi Karának Tudományos Bizottsága a Csizmadia-emlékkönyv megalkotásával iktatta a jövendő jogásznemzedékek és egyben nemzeti művelődéstörténetünk emlékezetébe. A közel félezer oldalas kötet magas színvonalát kereken harminc külföldi és hazai jogtudósszakíró jog- és közigazgatástörténeti tanulmánya fémjelezte, élén Jean Gaudemet párizsi professzorral, az Association Internationale d'Histoire du Droit et des Institutions elnöke, aki Párizs egyetemi életének XII. és XIII. századbeli színesen korhű képét varázsolja a Csizmadia-emlékkönyv lapjaira. Prof. Erwin Melichar jogtörténésznek - az Osztrák Alkotmánybíróság elnökének - „Az önálló ügyvitelellenőrzés fejlődése az osztrák tartományokban" című írása kiemelkedő munka. Kegyelettel olvassuk régi barátunk, az élete delén most elhunyt Leonard Bianchi tudósnak, a csehszlovákiai szocialista kodifikációkat tárgyaló tanulmányát, majd Jozef Karpat pozsonyi akadémiai tudományos főmunkatársnak „A magyarországi közigazgatási bizottságok és a szlovák nemzetiségi kérdés (1901-1916)" című írását. Rolf Lieberwirt professzor a hallei és wittenbergai jogi fakultás oktatói tevékenységéről tájékoztat. A XVIII. század végi és a XIX. század elejei jénai jogpolitika megfogalmazásáról Gerhard Lingelbach írt méltatást. Kiemelkedő szakmunka Leslaw Pauli professzor Krakkó szabadváros 1815-1846 közötti időszakának büntetőbíráskodását érintő több lényegi észrevétele.