Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - IRODALOM - Gyalay Mihály: Jogtörténeti tanulmányok. Emlékkönyv Csizmadia Andor hetvenedik születésnapjára. Studia iuridica auctoritate Universitatis Pécs publicata 95. Szerk.: Ádám Antal, Benedek Ferenc, Szita János. Pécs, 1980 / 325–326. o.

326 Irodalom Hazai jogtörténészeink a jog és igazgatás legkülönbözőbb területeiről választották témáikat. íme a szerzők és témák: Benedek Ferenc „A probatio diabolica" kérdéséhez; Bihari Ottó Az alkotmányok fejlődése a II. világháború után és hatásuk a politikai rendszerekre; Bónis György A rendi képviselettől a népképviseletig; Both Ödön A sajtótermékek terjesztésének a szabadsága Magyarországon 1848-ban; Degré Alajos Zala megye 1791. évi alkotmánytervezete; Hajdú Lajos Adalékok a jozefinizmus magyarországi jogi reformtörekvéseinek értékeléséhez; Herczegh Géza XVI. századi külkapcsolataink intézésének néhány szervezeti és igazgatási kérdése; Horváth Pál Új irányok a magyar jogtörténettudomány fejlődésében; Kajtár István A városi önkormányzat közigazgatásának társadalmi, politikai és személyi környezete (Pécs szabad királyi város példáján); Kállay István Földesúri bíráskodás a nemesi közbirtokon; Kovács Kálmán Kísérletek a gazdasági válság jogszabályi eszközökkel történő megfékezésére a Bethlen-kormány utolsó éveiben; Kulcsár Kálmán Historical Aspect in the Sociology of Law; Műffte Gábor A miniszterelnökségi államtitkári intézmény; Nagy né Szegvári Katalin Der erste Gesetzesvorschlag zum Frauenwahlrecht; Óriné Fodor Márta Adalékok a burzsoá kori egyesületi igazgatási jog ,. előtörténetéhez, az egyesületi fogalom kialakulásához; Pecze Ferenc A képviselői mentelmi jog kialakulása; Révész T. Mihály A külföldi sajtó elleni küzdelem jogi eszközei a kiegyezés utáni Magyarországon; Ruszoly József A hazai választási bíráskodás „földrajzához" 1861—1875; Sarlós Béla Adatok az 1880-as évek pohtikai jellegű ítélkezéséhez; Szita János Az adóigazgatás szervei a dualizmus első felében; Szotáczki Mihály Állandóság és változás a jogfejlődésben; Tóth Árpád Moratóriumi rendeletek az első világháború idején. Az emlékkönyv bevezető lapjain az ünnepelt portréját vázolja fel Ádám Antal professzor. Megtudjuk, hogy Csizmadia Andor egyetemi diplomájával szülővárosába, Győrbe tér vissza, s elfoglalja helyét a törvényhatósági joggal felruházott város igazgatásában; de már 26 évesen mint jogi író is bemutatkozik. Kötetekre menő publikációi megalapozzák széles jogi általános műveltségét, európai színtű kitekintését, kicsiszolják összefüggően rendszerező igazságszervező képességét. Mindez a mindennapok mesteri gyakorlatában életre kél. A kitűnő Magyary Zoltán elnöklete alatt működött bíráló bizottság 1942-ben a Magyar Városok Országos Szövetségének a városi közigazgatás egyszerűsítése tárgyában kiírt országos jeligés pályázaton a nagydíjat Csizmadia Andornak ítéli, aki akkor már Kolozsvár (s más erdélyi város) művelődési és szociális igazgatását segít európai színvonalra emelni. 1945 után Budapesten már országos relációkban szervezi a szociális igazgatást, ír és oktat ennek érdekében. A budapesti Közgazdaságtudományi Kar magántanáraként a Magyar Közjog című főkollégium vezetője, előadója. Részt vett a Beér János szerkesztette első szocialista államjogi tankönyv (Magyar Alkotmányjog, 1951) előkészítésében. 1956-ban a kandidátusi, 1964-ben a tudományok doktora fokozatot nyeri el. Az 1958/59. tanévtől, előbb mint docens, majd (1959) mint egyetemi tanár vezeti a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi tanszékét. Az 1962-1968 évek között prodékán-, majd dékánként irányítja az egész fakultás munkáját. Erre az időszakra esnek Rómáig kiterjedő kutatásai is, valamint azoknak tudományos életünkben oly jelentős eredményei: „A pécsi egyetem a középkorban" című tanulmánya (és teljes anyagközlése „A 600 éves jogi felsőoktatás történetéből 1367-1967"). Kovács Kálmán és Asztalos László professzorok, mint szerzőtársak közreműködésével - évtizedes munka eredményeként - hagyja el a sajtót a „Magyar állam- és jogtörténet", egyben páratlan közönségsikerű egyetemi tankönyve (1975-ben a második, 1978-ban a harmadik alkalmanként továbbfejlesztett kiadással!). Csizmadia Andor eddigi munkásságának mérlege: 212 monográfia és tanulmány, 16 tankönyv és egyetemi jegyzet, 35 recenzió. Külföldi felkérésekre nemzetközi konferenciákon és egyetemeken Antwerpen, Athén, Bécs, Berlin, Bologna, Brnó, Bukarest, Frankfurt, Graz, Halle, Jéna, Krakkó, Krems, Konstanza, Köln, Main, Moszkva, München, Pozsony, Pöstyén, Prága, Varsó, Würzburg városait látogatja sorra. Az említett Association Internationale Moszkvában 1970-ben megtartott értekezlete a Bureau állandó tagjai közé emelte, 1980-ban pedig alelnökké választotta. Csizmadia Andor tudós egyéniségét mégsem elég lenyűgöző tevékenysége fényében vizsgálni. Emberi magatartásának varázsa mélységes humanitásából és a bemutatott tudományszolgálat szerény alázatából sugárzik egész környezetére. És - mert teheti - soha senki sem távozik üres kézzel, aki tőle szakmai segítséget, tudományos útmutatást kér. Gyalay Mihály