Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - IRODALOM - É. Sin Ágota: Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 10. Szerk.: Kanyar József. Kaposvár, 1979 / 318–319. o.

Irodalom 319 somogyi konvent II. Ulászló-kori oklevelei az Országos Levéltárban és Borsa Ivánnak A szenyéri uradalom Mohács előtti oklevelei című regesztaközléseinél. Az előbbi szerző már ezzel a közleményével 87 oklevél regesztáját tette közzé itt, míg az utóbbi szerzőnek 341 bő regesztája szolgáltat hasznos adatokat a történetírásnak. Péterffy Ida Kazinczy János somogyi prédikátor könyvtáráról szóló tanulmányában egy, a XVIII-XIX. század fordulóján élő, Magyarország több helységében megforduló, Somogyban többek között Mocsoládon, Somogytúron, Nagyberényben, Szóládon stb. a hivatását teljesítő átlagos műveltségű prédikátor csaknem félezer kötetes könyvtárát elemzi. A számtalan idegen nyelvű könyv mellett szinte sivárnak tetszik a klasszikus auktorok műveinek csekély száma (10 db). Platóntól Horatiusig csak azok a szerzők szerepelnek, akiket minden kor iskolája fontosnak ítélt arra, hogy a tanulók megismerkedjenek velük. Földvári Antal somogyi emlékeit Illyés Katalin tette közzé a Somogyból való kunsági tanító 1805-1822 közötti esztendőkről szóló naplórészleteivel. Kanyar József újabb bizonyítékát adta a Népiskola és középfokú oktatás Dunántúlon különös tekintettel Somogyra (1848-1876) című tanulmányában, hogy „e politikailag leföldelt korszakban a kultúra szolgálata a nemzet felemelését is segítette". Ugyanakkor fontos adalékokkal szolgált ahhoz, hogy ezt a korszakot a polgárosodás fontos előkészítő szakaszaként ne tekintsük annyira negatívnak. Pályaképvázlatot készített Roboz Istvánról, a Somogy című „vegyes tartalmú hetilap" szerkesztőjéről Laczkó András. Éles képet rajzol a szerző ebben a tanulmányában egy vidéki, magát sokra tartó, ám országos szintre felemelkedni aligha tudó, kortársai ismeretségével inkább csak hetvenkedő, semmint azokkal megtisztelt szerkesztőről, aki nem szerzője, legfeljebb csak szerzőségének eltulajdonítója lehetett „Kossuth imája a kápolnai csatában elesettek felett" című műnek. T. Mérey Klára a Dél-Dunántúl iparfejlődését elemzi a dualizmus idején. Gondos tanulmányában vázolja a szerző, hogy mi jellemezte az ipar átalakulását Zala, Somogy, Baranya és Tolna megyékben. A megye szomorú, szerencsére csak rövid ideig tartó időszakának eseményeivel ismertet meg Andrassy Antal a Katonai terror Somogyban 1919 őszén című tanulmányában. Szili Ferenc immár harmadik tanulmányában elemzi a cukorrépa termesztést A Mezőgazdasági Ipar RT. kaposvári cukorgyárának vonzáskörzetében. Most az 1914-1929 között eltelt időszakot vizsgálta. Gondosan nyomon követi a cukorrépa termesztés változásait, és rámutat azok eredőire, mint a termesztést elősegítő érdekeltség fokozására, valamint az érdekeltséget semmibevevő 1919-es intézkedésekre. Tilkovszky Lóránt A magyarországi német mozgalom válságának kibontakozása (1930-1932) című tanulmányában bemutatja a trianoni Magyarország lakosságának alig hét százalékát kitevő német nemzetiség törekvéseit. Gondos elemzéséből megismerhetjük a korszak magyar kormányának kényes helyzetét, amely abból fakadt, hogy kénytelen volt Németországgal a jó viszonyt a honi német nemzetiségnek tett kisebb engedmények árán is fenntartani, s nem mutathatott az utódállamoknak sem rossz példát a nemzetiségi kérdés megoldására, tekintettel az ezekben az államokban élő nagyszámú magyar nemzetiségű lakosságra, ugyanakkor aligha tűrhette a magyarországi németségnek a kormány kényszerű helyzetét kihasználó, az ország érdekeivel ellentétes tevékenységét. Zselic mint termelői táj képezte Takács Éva kutatásának célját. Az 1935-ös statisztikai felmérés községsoros adatai nyújtotta lehetőséget kihasználva mutatja be Zselic szerepét a Dél-Dunántúlon, s keresi annak kistáji karakterisztikus vonásait. Talán a legjellemzőbb vonása Zselicnek az erdők viszonylag nagy aránya. Csaknem az egynegyedét borították erdők a zselici tájnak. Ez megszabta a táj termelési és a földek tulajdonformájának arculatát. Rendkívül hasznos a kötet Függeléke. Itt szerepelnek a „Somogyi levéltári napok '78" Kaposvárott 1978. november 28-29. közötti rendezvényen elhangzott fontos előadások és hozzászólások, többek között Stier Miklósnak a Modern korszak - helytörténet című rendkívül magvas előadása is. A Függelék másik része „A Somogy megyei Levéltár kiadványi és közművelődési munkájának 1978. évi krónikája". Végezetül fel kell hívni a figyelmet a kötet gondosan válogatott forrásértékű illusztrációira, melyek bőségesen igazolják Somogy szerepének jelentőségét Magyarország elmúlt századaiban és napjainkban. É. Sin Ágota