Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - FORRÁSKÖZLÉS - Fábiánné Kiss Erzsébet: Duschek Ferencnek az 1848–1849-i működéséről az osztrák bíróság számára írt összefoglalója, 1850 / 267–312. o.

Duschek Ferenc 1848-} 8494 működése 279 Der für seine Pläne bei weiter

k unzureichende Zustand der ung[arischen] Finanzen erwekte in Kossuth den Gedanken der Emittirung ungarischen Papiergeldes. Die öster[reichische] Nationalbank liess ihm das Anerbiethen eines unverzinslichen Anlehens

15 für den Fall stellen, wenn er sich verpflichtet, keine eigenen Noten zu emittiren. In der darüber abgehaltenen Berathung war ich der Einzige, der für die Annahme dieses Antrages stimmte; Kossuth wollte jedoch von einer Verpflichtung der Nichtemittirung ungarischer Noten nichts wissen. Kurz darauf hat er wegen Emittirung ungfarischer] 2 et 1 fl. Banknoten auf der Grundlage eines Stokes in Gold, und Silber in dem Verhältnisse wie 2 zu 5 mit der Pester Commerzialbank den bekannten Vertrag

16 vom 14

e Juny 1848. mit Genehmigung des hl. [hochlöblichen] Erzherzogs Statthalters abgeschlossen, und ich ward mit der Vollziehung desselben beauftragt. Die Resultate dieser Operation sind der kaiserlichen Staatsverwaltung bekannt. Nach diesem Vertrage konnte der Staat von den zu emittirenden Geldnoten für sich nur so viel benützen als er an Gold und Silber eingelegt hat; dieses Papiergeld hat daher den Finanzen durchaus kein Mittel gebothen, ihre Bedürfnisse zu de ken. Die ordentlichen Landeseinkünfte waren hiezu unzureichend; die Vorräthe der Aerarialkassen gierigen

1 zur Neige; es musste daher auf Mitteln gedacht werden, den täglich sich mehrenden Geldbedarf zu deken. Kossuth fasste den Beschluss, unfundirte Geldnoten in Umlauf zu setzen. Ich habe diese Idee bekämpft; einige Zeit schien Kossuth meinen Vorstellungen nachzugeben. Theils durch die Emittirung 5 flentiger [florentiger]

17 Kassaanweisungen, theils durch Geschenke ist einiges Geld eingeflossen; diese Aushilfe war jedoch unzureichend. Die Versuche von einigen Wiener Häusern, und im Auslande Geld als Darlehen

1 * zu erhalten, scheiterten. Kossuth war sofort von dem Vorsatze der Emittirung unfundirten Papiergeldes nicht mehr abzuhalten; er liess sich durch den in Pest versammelten Landtag im August 1848. einen Kredit von 61 Millionen

1 9 votiren, und ist im 7ber 1 s Az osztrák bank 12 és félmilliót bocsátott volna a magyar kormány rendelkezésére kölcsönképpen, kamat nélkül, 1 és 2 forintos osztrák bankjegyekben. Feltétele volt: a jövőben Magyarország bankjegyforgalmáról a két kormány előzetes megállapodása nélkül semmiféle rendelkezés nem történik. Miután a megegyezés nem jött létre, az osztrák kormány a bank privilégiumaira hivatkozva - az osztrák banknak Magyarországon 1866-ig bankjegy-forgalombahozási privilégiuma volt - megtiltotta a magyar 1 és 2 forintos bankjegyek használatát az örökös tartományokban. Ungár L. i. m. 622-623. o., Lukács B. i. m. 51. o. - Kossuth azért kívánt elsősorban 1 és 2 forintosokat forgalomba hozni, mert az 1848 március-áprilisi nagytömegű pénzbeváltás után az ezüsthúszasok eltűnésével aprópénzhiány állott elő, és a legkisebb osztrák bankjegy a 10 forintos volt. KLÖM, 12. köt. 281. o. 3. jegyzet. - Kossuth hosszasan foglalkozott az osztrákok ajánlatával az országgyűlés előtt tartott pénzügyi expozéjában. KLÖM, 12. köt. 473-474. o. 16 A szerződés pontos kelte 1848. június 17. Közölve: KLÖM, 12. köt. 280-284. o. - Valero Antalt (selyemgyáros, a jegybank kormányzója volt) 1852-ben kihallgatta a haditörvényszék. A hatvan éves gyáros és nagykereskedő vallomásában több tényt és időpontot összekevert; semmitmondó adatokat is közölt. Megerősítette, hogy Duschek a Kereskedelmi Bankkal folytatott tárgyalások idején nyíltan ellenezte a szerződés létrehozását. Duschek-per, 514. fol. 1

'ötszázalékos kincstári utalványok kibocsátása, 1. KLÖM, 12. köt. 177-181.0. Felhívás kamatos kincstári utalványok jegyzésére. Erről a költségvetés országgyűlési előterjesztésekor a pénzügyminiszter külön beszámolt. L. uo. 470-471. o. A kamatos kincstári utalványok és a bankkal kötött szerződés tervezetét az országgyűlés megkérdezése nélkül, annak utólagos jóváhagyásával léptette életbe a kormány. Az országgyűlés erre a körülményre figyelmeztette a kormányt, kijelentve, „hogy hasonló pénzügyi munkálatok ezentúl csak a ház felhatalmazása mellett történhessenek". Beér L.-Csizmadia A.: Az 1848/49. évi népképviseleti országgyűlés, bp. 1954. 205. o. Az 1848. aug. 29-i ülés jegyzőkönyve. 18

Ezekről a próbálkozásokról 1. Ungár L. i. m. 623-624. o. a magyar kormány felkérését közli: KLÖM, 12. köt. 630-633. o. 19 Az országgyűlés 1848. aug. 26-án fogadta el a 61 millió frt hitel nyitásáról szóló törvényjavaslatot. Beér-Csizmadia i. m. 203. o. A törvény (1848: XXXIV.) szövege az 575-576. oldalon található.