Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - FORRÁSKÖZLÉS - Fábiánné Kiss Erzsébet: Duschek Ferencnek az 1848–1849-i működéséről az osztrák bíróság számára írt összefoglalója, 1850 / 267–312. o.

280 F. Kiss Erzsébet [September] zu der bereits vorbereiteten Emission von 5 fl und später von 100 fl. Noten geschritten.

2 ° Während dieser Epoche trat eine länger dauernde Ministerialkrisis ein.

2

' Der hl. [hochlöbliche] Erzherzog Statthalter von Ungarn schien dieselbe dazu benützen zu wollen, sich des Ministers Kossuth, und seines Anhanges zu entledigen, und eine neue Verwaltung im Interesse des a.h. [aller höchsten] Hauses, und der Gesamtmonarchie zu gründen. Er beehrte mich mit der vertraulichen Mittheilung dieses Planes, und forderte mich zur Mitwirkung auf. Ich sagte diese dem Erzherzoge vom ganzen Herzen zu, eröffnete ihm meine diesfälligen Ansichten, und versicherte ihn, dass ich in dem Augenblike, wo Kossuth aufhören wird, Finanzminister zu seyn, nicht nur die Geldnotenfabrikation unverzüglich einstellen, sondern auch alle hiezu gehörigen Platten dem hl. [hochlöblichen] Erzherzoge zur Verfügung stellen werde. Ein wohldurchdachtes energisches Einschreiten hätte damals Ungarn von Verderben retten können; zwei Regimente Kavallerie waren in der Nähe von Ofen-Pest concentrirt, die Besatzung der beiden Städte noch nicht ganz verdorben, der Geist der Bürger besonders in Ofen nicht schlecht, und die Majorität des Landtages so beschaffen, dass ein jedes Ministerium darauf hätte rechnen können. Ich machte den Erzherzog auf diese günstigen Umstände aufmerksam und bath ihn, mit Umsicht zu handeln, unsere Unterredung geheim zu halten. In wenigen Tagen machte ich leider die Erfahrung, dass der Herr Erzherzog meiner Bitte nicht zu willfahren geruhte, dass ich strenger überwacht werde.

2 2 Von diesem Augenbücke an waren meine Handlungen nicht mehr frey, und ich amtirte unter fortwährendem Zwange der Gewalten und Verhältnisse. 20 Kossuth Lajos a szept. 11-i ülésen kért felhatalmazást a háztól a hiányok pótlása céljából a már készen levő 5 frt-os pénzjegyek kibocsátására, addig is, amíg az uralkodó a pénzügyi törvényjavaslatot szentesítené. Beér-Csizmadia i. m. 219. o. Az uralkodó azonban ezeket a törvényjavaslatokat nem szentesítette. - A 100 forintosokat 1848 októbertől készítették, s 1849-ben mindvégig, amikor a nyomda működött. Faragó Miksa: A Kossuth-bankók kora. A szabadságharc pénzügyei. Bp. é. n. 176.0. 11 Ez a minisztériumi krízis nem egyszerű kabinetváltság volt. Politikai fordulatot jelzett: az osztrák uralkodóház politikájával való nyílt szembefordulást, ellenállást. A miniszterelnök és több tag szept. 11-én jelentette be lemondását, de a „lemondási folyamat" tulajdonképpen szeptember első napjaiban kezdődött meg Széchenyi, Esterházy kiválásával. 22 Minden bizonnyal a minisztérium lemondását megelőző és azt követő néhány napról van szó. 1850. máj. 15-i kihallgatásában Duschek részleteiben is előadta a nádorral való együttműködését, amely elsősorban Kossuth eltávolítását célozta. Duschek első lépésként azt javasolta a nádornak, hogy éljen a lehetőséggel, és az első alkalommal fogadja el Kossuth oly sokszor felkínált lemondását, s ő maga alakítson egy ,,Übergangsministerium"-ot. Miniszterelnöknek br.Vay Miklóst javasolta, valamint sugallta a csapatok Összevonását a főváros körül. Megígérte, hogy beszünteti a bankóprést, és a matricákat átadja a nádor kezébe. A nádor azonban nem tartotta a titkot. Hívei közül hol egyik, hol másik érdeklődött Duscheknél, hogy átadta-e a matricákat (gr. Zichy Ferenc, br. Wenkheim Béla, Stoffer titkár). Végül is Vörös Antalnak a bankjegynyomdához biztossá való kinevezésével Duschek úgy érezte, figyelik, és ezirányú cselekedeteit beszüntette. Duschek-per 558—559. fol. A nádor a minisztérium lemondását követően igyekezett a maga kezébe vonni a hatalmat - erre mutat a képviselőházhoz intézett szept. 11-i levele (Közlöny, 1848. 96. sz. 488. o.), valamint az abban jelzett tény, hogy az új miniszterelnök személyére már javaslatot tett az uralkodónak. Lehet, hogy a Duschek által sugallt Vay neve állt a javaslatban; ezt mindenesetre a nádor nem közölte a képviselőkkel. Vay későbbi kinevezése valószínűsíti ezt. Az országgyűlés a felelős kormányzásra hivatkozva tiltakozott a nádor törvénytelen lépése ellen, aki visszakozott, és nehéz tépelődés után újra Batthyány Lajost bízta meg kormányalakítással, ezáltal az előző minisztérium lemondása után még működő Kossuthot és Szemerét is kiiktatva az ország vezetéséből. Beér-Csizmadia i. m. 218-219., 221., 223-224. o. Duschek előadása kézzel fogható bizonyíték a nádor különféle praktikáihoz a minisztérium válsága idején. A kamara volt alelnöke - előadása szerint — elég nagy szerepet játszott ezekben a színfalak mögötti eseményekben, ami talán nem is felelt meg a valóságnak. A Duschek által előadottak mindenesetre megegyeznek azzal, amit a nádor elképzeléseiről Ferenc Károly főherceghez írt szept.