Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - FORRÁSKÖZLÉS - Fábiánné Kiss Erzsébet: Duschek Ferencnek az 1848–1849-i működéséről az osztrák bíróság számára írt összefoglalója, 1850 / 267–312. o.

278 F. Kiss Erzsébet Den erwünschten Erfolg, welchen meine Bemühungen in administrativer Beziehung hatten, war ich jedoch nicht ganz so glücklich, in finanzieller Hinsicht zu erreichen. Kossuth kam von Pressburg mit der fixen Idee, dass Ungarn ausser dem Kriegssteuer, und den Montanrevenuen ein reines Erträgniss

1 * von jährlichen 24 Millionen Gulden CM. [Conventions Münze]

1 3 abwerfe, dass das Montanum überdies dem Staatsschatze jährlich 6 Millionen eintrage; er eröffnete mir, dass er über 2 Millionen zur augenbliklichen Verfügung benöthige. Er war hocherstaunt, als ich ihn versicherte dass seine Berechnungen unrichtig, im Ofner Kaal [Kamerái] Zahlamte nicht mehr als etwas über 500,000 fl. vorhanden, diese Summe aber zur Bestreitung der currenten Auslagen unumgänglich nothwendig, daher die Entsprechung seines Wunsches unmöglich sey. In den auswärtigen kaal [kamerái] Kassen

14 waren zwar damals solche Geldmitteln vorhanden, dass durch das Zusammenziehen derselben seinem Verlangen hätte Genüge geleistet werden können; ich sah jedoch, dass der neue Finanzminister kein Mann der Berechnung sey, und mit dem Gelde nicht hauszuhalten wisse, fühlte mich daher verplichtet, ihm diesen Umstand zu verschweigen, wodurch die Finanzverwalturig in den Stand versezt wurde, die Staatsauslagen durch einige Monate zu deken. 12

Fényes Eleknek a magyarországi összbevételre adott 1843-as adata 23 millió, 1847-ben azonban 34 262.333 frt-ban jelöli meg ezt az összeget. Fényes E.: Magyarország statistikája III. köt. Pest 1843.1. o. és Magyarország leírása. Pest 1847.

1. rész 162. o. Az 1848-as„hivatalos összeállítás az ország bevételeiről és kiadásairól 1847. nov. 1-től 1848. ápr. 7-ig" a jegyzetek 6. pontjában az 1846/47-i bruttó jövedelem összegét - a hadiadó kivételével - 22 197 615 frt-ban közli. A hadiadó összegére az 1. pont 4 298 911 frt 34kr-nyi mennyiséget ad meg. KLÖM, 12. köt. 57. o. Palugyay I. 1847-re vonatkozó összadata: 12 098 489 frt. Buda-Pest sz. kir. városok leírása. Pest 1852. Buda, 257. o. Rendes bevételek. Lukács Béla szerint Magyarország évi rendes jövedelmét „biztos valószínűséggel" - a melléktartományok nélkül - 11 567 748 frt-ra lehet tenni. Az 1848-49-ki pénzügy .. . Pest 1871. 6. o. Rudolf Sieghardt egykorú kimutatást közöl, amely az 1848-ra tervezett magyarországi bevételeket 17 131 680 frt-ra mutatja ki, valószínűleg Erdély és a kapcsolt részek nélkül. Zolltrennung und Zolleinheit.. . Wien 1915. 303. o. Ungar László szerint az évi bruttó jövedelem rendes körülmények között Erdély és a tengerpart jövedelmeivel együtt kb. 20-22 millió forintot tett ki. Magyarország pénzügyei 1848-1849-ben. Századok, 1936. 615-616. Zemplény L. akiadásokat teszi 20-20 millióra, a bruttó bevételt (Magyarország és Erdély) 40 millióra. Kossuth Lajos 1848/49. évi költségvetési javaslatai és azok sorsa. Magyar-Szovjet Közgazdasági Szemle, 1948/10. sz. 51. o. Nagy István Weninger Vilmos 1870-ben megjelent adatát közli 1847-ről: 22 071 880 Ft-t az összbevétel rovatban. A Magyar Kamara 1686-1848. Bp. 1971. 341. o. Egy 1831-1846 közötti évekre vonatkozó 1849-i osztrák részről készült kimutatás szerint Magyarország összjövedelme - Erdélyt és a határőrvidéket is beleértve - az 1840-es években 20—23 millió között mozgott. Ezt az összeget fogadhatjuk el hitelesnek. Ost. Finanzministerium, Präs. Nachlass Krauss, 5. [Die Lage Ungarns (1849) Beilage F] Ausweis I. 13 A Habsburg-országokban arany és ezüst fémpénz is volt forgalomban. Az ezüstpénzt konvenciós pénzláb szerint verték. Ez egy 1753. szept. 20-i pénzügyi egyezményen alapult. Konvenciós értékű ezüstpénz volt a tallér, a féltallér (forint), a 20 krajcáros (húszas), az 5 krajcáros és a 3 krajcáros (garas). Egy ezüstforint 14,03 g ezüstnek felelt meg. Az Osztrák Nemzeti Bank 1816. júl. 1., alapítása óta bocsátott ki bankjegyeket szintén konvenciós pénzrendszerben. KLÖM, 12.köt. 280. o. 2. jegyzet, - A XIX. század eleje óta tartó pénzértéktelenedéssel függött össze, hogy 1816-1817-től kétféle pénzláb volt használatban a birodalom országaiban: a bécsi értékű (Wiener Währung) és a Conventionsmünze (CM), egészen az 1860-as évekig. Egy konvenciós forint értékét az 1816-1817-ben bekövetkezett második devalváció alkalmával 2,5 váltóforint értékében állapították meg. Nagyi.: A Magyar Kamara 1686-1848. Bp. 1971. 337. o. 14

Duschek nem tért ki arra, hogy nem sokáig tudta eltitkolni a vidéki pénztárak készleteit: a felelős kormány a vidéki pénztárak időnek előtte begyűjtött pénzéből tudta fedezni pl. a már ekkor is tetemesre növekedett katonai kiadásokat. így viszont felélték a legközelebbi három hónap jövedelmét. Ungár L. i. m. 625. o.