Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - Borsa Iván: A japán levéltárak / 257–266. o.

BORSA IVÁN A JAPÁN LEVÉLTÁRAK A japán Nemzeti Levéltárban, három tokiói szaklevéltárban és egy kyotói családi levéltárban tett, összesen öt napos látogatás alapján kísérlem meg felvázolni a japán levéltárügy, ezen belül elsősorban a japán Nemzeti Levéltár helyzetét. Japán mai államszervezetét a Meiji császár által 1868-ban végrehajtott megújulásnak köszönheti. A császár ekkor visszavette a hatalmat a közel három évszázadon az állam ügyeit intéző sógun családtól és olyan szervezetet adott az államnak, amilyent a legfejlettebb külföldi minták alapján az ország számára a legmegfelelőbbnek tartott. A bevezetett parlamentáris rendszer a maga minisztériumaival, az országnak prefektúrákra osztása a levéltári anyag keletkezése szempontjából is meghatározó volt. Japán Nemzeti Levéltára (Kokuritsu Köbunshokan) 1868-tól az új kormányszervek maguk őrizték irataikat, maguk dolgozták ki iratrendezési, megőrzési és selejtezési programjukat. E programok kizárólag hivatali szempontokat tartottak szem előtt és nem biztosították iratanyaguknak mások számára való használatát. 1959-ben a japán Tudományos Tanács javaslatot terjesztett az akkori miniszterelnök elé a kormányiratok szétszóródásának megakadályozásáról. A javaslat felvetette Nemzeti Levéltár megalapítását annak érdekében, hogy a kormányiratok a köz számára is hozzáférhetők legyenek. A kormány 1960-ban rendeletet adott ki, melyben felszólította a minisztériumokat és más központi szerveket, hogy őrizzék meg irataikat. 1961-ben a miniszterelnökségen egy tanácsot alakítottak a kormányiratok megőrzési rendszerének megvizsgálására. E tanács tagjai a kormányszervek irattárainak vezetői voltak, elnöke pedig a miniszterelnökség főigazgató-helyettese volt. A tanács megvizsgálta a kormány iratkezelésének rendszerét és tanulmányozta a külföldön használatos levéltári rendszereket, majd kidolgozta az iratok kutathatóságának és a pusztulástól való megvédésének programját, valamint a Nemzeti Levéltár alapításának lehetőségét. Egyidejűleg a japán Történeti Társulat külön bizottságot hozott létre a Nemzeti Levéltár létesítése ügyében. Ez a bizottság javaslatokat tett az említett tanácsnak a Nemzeti Levéltár felszereléséről és szervezetéről. 1968 elején már készen voltak az új épület tervei és az év végén megkezdődött az építkezés, amely 1971 márciusában fejeződött be. Japán Nemzeti Levéltára 1971. július elsején nyitotta meg kapuit mint a Miniszterelnökség alá rendelt szerv. 17 Levéltári Közlemények 1980-81