Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - Borsa Iván: A japán levéltárak / 257–266. o.

258 Borsalván A Miniszterelnökségről intézkedő jogszabály a kapcsolt hivatalok között így határozza meg a Nemzeti Levéltár feladatát: „A Nemzeti Levéltár az a szerv, amely őrzi és a köz használatára bocsátja a nemzeti kormányzat iratait és az azokhoz kapcsolódó más dokumentumokat, elvégzi az azokkal kapcsolatos kutatásokat és egyéb feladatokat, gondját viseli a kormány könyveinek, amelyek fölött a Miniszterelnökség rendelkezik." A Nemzeti Levéltár szervezete mindenben megfelel az idézett jogszabálynak. A Levéltár élén a főigazgató és helyettese áll. A Levéltárnak három osztálya van: — az általános ügyek osztálya (General Affairs Division), — a levéltári osztály (Archives Division) és — a kormány könyvtára (Naikaku Bunkó, Cabinet Library). Az osztályok élén igazgatók állnak. Az általános ügyek osztálya foglalkozik a Levéltár személyzeti és számviteli ügyeivel, az épület felszerelésével, karbantartásával és minden olyan üggyel, amely nem tartozik a másik két osztály feladatkörébe. A levéltári osztály átveszi és gyűjti a kormány és közvetlenül a Miniszterelnökség alá rendelt szervek 1868 utáni, általában 30 évnél régebbi iratait, rendezi és megőrzi, továbbá a kutatás, kiállítások és más használat részére rendelkezésre bocsátja azokat, elvégzi az iratokban szükséges kutatásokat, intézi az iratanyaggal kapcsolatos kiadványok, továbbá más, bel- és külföldi levéltárakkal való kapcsolatok ügyeit. A Cabinet Library a Miniszterelnökség könyvtára, amely a II. világháborúban komoly károkat szenvedett, állományát folyamatosan egészíti ki régi és a kormány számára szükséges új könyvekkel, ugyancsak elvégzi az általa őrzött anyagban a szükséges kutatásokat és intézi az azzal kapcsolatos kiadványok ügyeit. Megjegyzendő, hogy a könyvtár őrzi azokat a régi iratokat is, amelyek a Tokugawa sógunátus könyvtárával együtt kerültek a Meiji-kormány tulajdonába és hogy ez az osztály több történeti múltú templom, szentély, nemesi család könyvtárának anyagát is magában foglalja. A Levéltár dolgozóinak létszáma nem éri el az 50 főt. Ebből a levéltári osztály létszáma 21, a Cabinet Libraryé pedig 15 fő, akik közül egyetemet végzett 13, illetve 10 fő. A helyzet tehát sajátosnak mondható. A levéltári osztály profilja tiszta, de ez nem mondható el a Cabinet Libraryról. Ez utóbbi 1948 és 1971 között az Országgyűlési Könyvtár (Diet Library), a japán nemzeti könyvtár, affiliációjában működött. Profiljában, miként elnevezésében, a könyvek a meghatározók és a levéltárosban azt a benyomást kelti, hogy a sógunátus korából fennmaradt iratanyag, amely a messziről jött érdeklődő számára nem nyújt egységes, provenienciáját illetően könnyen áttekinthető képet, nem kapja meg azt a rangot, amelyet egy nemzeti levéltáron belül a központi államigazgatás legrégibb anyaga megérdemel. (Az állomány profiljával kapcsolatban megimlíthetŐ, hogy az Országgyűlési Könyvtárban van elhelyezve számos államférfi iratanyaga és az a mikrofilmmásolat, amely a hadsereg-főparancsnokságnak az USA Nemzeti Leváltárában őrzött iratairól készült).