Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)
Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - Dóka Klára: A kultúrmérnöki hivatalok, 1879–1948 / 233–256. o.
252 Dóka Klára A kultúrmérnöki hivatalok vezetői hosszabb gyakorlattal rendelkeztek, és már az 1930-as években is kultúrmérnöki területen dolgoztak. A sok személyi változás, az áthelyezések, amit Trümmer Árpád sem tudott már 1940—1941-ben megakadályozni rendkívül nehezítette a munkát, bár azt gyakorlatilag minden területen be kellett fejezni 1944-ben, amikor az ország hadszíntérré vált. * A felszabadulást követően — az első három évben — a vízügyi szolgálat a korábbi keretekben működött tovább. A kezdődő gazdasági-társadalmi átalakulás eredményei az államigazgatás terén csak később mutatkoztak meg, így nem kerülhetett sor azonnal a vízügyi szervezet átalakítására sem. A háborús károk jelentősek voltak a folyammérnöki, kultúrmérnöki területen és a társulatoknál egyaránt. Legtöbb kár a kultúrmérnöki hivataloknál keletkezett, ahol a meglévő berendezések 62,2%-a elpusztult. 102 Mint a köztörténetből ismert, 1944 decemberében a Debreceni Ideiglenes Kormány vette át az irányítást Magyarország felszabadult területein. A kormány mellett sajátos szerep jutott a városban levő Debreceni Kultúrmérnöki Hivatalnak, amely ezekben a hónapokban — helyzeténél fogva — a vízügyek irányítója lett. 103 A hivatal vezetője Molnár Endre 1945 januárjában megbízást kapott az újjászervezett kultúrmérnöki hivatal irányítására, és egyúttal a Földművelésügyi Minisztérium „Vízrendészeti Főosztályának" vezetésére is. A Debreceni Kultúrmérnöki Hivatalban, amely ekkor minisztériumi főosztály is volt 1945-ben 3 mérnök, 5 irodai alkalmazott, 4 vízmester, 4 műszaki tiszt dolgozott. Kapcsolatba léptek a Szövetséges Ellenőrző Bizottsággal, és főként a tavaszi árvízvédelmi előkészületekre fordítottak gondott. Februárban a Tisza mentén helyszíni bejárásra került sor, és ennek nyomán előírták a legszükségesebb teendőket (roncsok eltávolítása, töltésszakadások, helyreállítása), hogy az árvizet elkerüljék. 1945 március elején a kormány Budapestre költözött, és a Földművelésügyi Minisztériumban újjászervezték a vízügyi főosztályt. Ezzel a Debreceni Kultúrmérnöki Hivatal kettős szerepe megszűnt. 104 1945 szeptemberében a Földművelésügyi Minisztérium visszaállította a kultúrmérnöki hivatalok 1939 előtti helyzetét és hatáskörét. Összesen 8 kultúrmérnöki hivatal működött, Budapest, Székesfehérvár, Győr, Szombathely, Miskolc, Hódmezővásárhely, Pécs, Debrecen székhellyel, és illetékességi területük is megfelelt a második világháború előtti állapotnak. 105 A háború utáni években fő feladatuk a vízhasználati társulatok felügyelete és az engedélyezési eljárásban való közreműködés volt. Az 1945-től végrehajtott földreform a hivataloknak sok munkát adott. A vízhasználatok új tulajdonosokhoz kerültek, a változásokat át kellett vezetni a vízikönyvekben. 106 Gyakorlatilag minden élő vízhasználattal foglalkozni kellett volna, hiszen korábban is az volt az eljárás, hogy tulajdonosváltozás esetén megújították a vízjogi 1 02 Vízügyi Közlemények, 1945. 22. 1 ° 3 Molnár Endre: A Debreceni Kultúrmérnöki Hivatal szerepe a Debreceni Kormány mellett. Vízügyi Közlemények, 1945. 11-17. 104 Uo. 18-20. 1 ° s Magyarországi Törvények és Rendeletek Tára 1945. 1135. 106 Uo. 1947.652-653.
