Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - Dóka Klára: A kultúrmérnöki hivatalok, 1879–1948 / 233–256. o.

A kultúrmérnöki hivatalok 249 tartozott. A legjelentősebbek a Rába, Zala, Repce, Ikva, Marcal, Gyöngyös voltak. Lecsapolások, alagcsövezések tették ki a hivatal munkájának zömét, de szerepet kaptak még a vizek energiájának hasznosítására épülő malmok ügyei is. A hivatalvezető 16 vízhasználati társulat miniszteri megbízottja volt, amelyek közül csak kettő alkalmazott műszaki személyzetet. A hivatal vezetője 1926-ban Rieger Antal miniszteri osztálytanácsos, munkatársai pedig •- akik közül kettő rövidesen a központba került — Rochel Dezső, Veszély Béla, Bendekovich Sándor.

8 7 A kultúrmérnöki hivatalok munkásságának eredményeit — összefoglalóan — az alábbi táblázat mutatja:

88 1919-1923 1924-1928 1929-1933 1934-1938 k.h. lecsapolás 15 016 104 696 137 532 199 137 öntözés 59 99 30 94 alagcsövezés 391 2 227 153 5 511 • A munkák volumene — az ország területéhez, a hivatalok személyzetéhez és számához képest - nem csökkent nagyobb mértékben. Az egyes feladatok jellege azonban megváltozott. A nagykiterjedésű rétöntözések helyett a bolgáröntözések kaptak egyre nagyobb szerepet, mind korszerűbb technikai megoldásokkal.

89 Az 1920-as évektől gyakran találkozunk szántóföldi permetező öntözéssel is, az egyes fejlettebb területeken.

90 Az 1930-as években igen fontos volt a községek vízellátása. Bár a közegészségügyi mérnöki teendőket felső szinten nem a Földművelésügyi Minisztérium, hanem a Népjóléti, majd az Iparügyi Minisztérium irányította,

91 a vízjogi engedélyezés és a műszaki véleményezés — helyi szinten a kultúrmérnöki hivatalok feladata maradt.

92 Egyre több helyen épültek — a városokban és községekben — szennyvízlevezető csatornák, és munkát jelentett a MÁV-állomások, gyárak és üzemek vízellátása is.

93 A kultúrmérnöki és folyammérnöki hivatalok munkáját a Földművelésügyi Minisztérium — ü két világháború között is — a kerületi felügyelők útján irányította. 1922-ben három kultúrmérnöki kerületet létesítettek. Az I-höz a pécsi, szombathelyi, székesfehérvári, a II-hoz a budapesti, Győri, a III-hoz a miskolci, debreceni, sátoraljaújhelyi, illetve 1928-tól a hódmezővásárhelyi hivatal tartozott.

94 8

'Magyarország Tiszti Cím- és Névtára 1926-1927. 195-196. OVL A VII. 54. (Sajó -gyűjtemény) 4. tétel 28-30. 8 s A kultúrmérnöki intézmény . . . i. m. 79. 89

Dóka Klára: Az Országos öntözésügyi Hivatal szervezete és iratainak forrásértéke. Levéltári Szemle, 1978. 3. sz. 525. 90

OVLAII. 57.1695,1755. 9

'OL K 184. 1938-38-47627. 9 2 OVL A II. 54. F 205/25, F 204/49. - A II. 57. 1146/1, 2019. 93

OVL A II. 57. 1661/1, 1913. - A II. 61. 511, 517. 94

OL K 184. 1922-19-17346. - OVL A I. 1. c. (Országos Vízépítési Igazgatóság, vegyes ir., rendeletek) 3918/1928.