Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)
Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - Dóka Klára: A kultúrmérnöki hivatalok, 1879–1948 / 233–256. o.
250 Dóka Klára 1935-ben a kultúrmérnöki kerületek számát emelték. Ennek fő oka az volt, hogy az öntözéssel kapcsolatos munkák a budapesti és a hódmezővásárhelyi hivataloknál megnövekedtek, és feltétlenül a két szervezet egységes irányítására volt szükség. Az I. kerülethez csupán e két kultúrmérnöki hivatal tartozott, és Trümmer Árpádot nevezték ki, felügyelőnek. A II. kerület felügyelője Szombathelyről Rochel Dezső lett, aki a győri és székesfehérvári hivatalok munkáit ellenőrizte, a III., illetve IV. kultúrmérnöki kerület felügyelőjének — a szombathelyi és pécsi, illetve a miskolci és debreceni hivatalok irányítására — Hegedűs Kálmánt és Meskó Kálmánt jelölték. 9 s A gazdasági válság idején szóba került,hogy takarékossági okokból a folyammérnöki és kultúrmérnöki hivatalokat egyesítik. A tervet azonban nem lehetett megvalósítani, mert nem tudták meghatározni az új szervek illetékességi körét. Mivel a kultúrmérnöki hivatalok a vízjogi engedélyek megadásánál a vármegyei hatósághoz kapcsolódtak, területük is a megyékhez igazodott, a folyammérnöki hivatalok pedig csak úgy tudtak dolgozni, ha a szabályozott folyók mindkét partján illetékesek voltak, és hatáskörüket az egyes vízfolyások szerint jelölték ki. 1939-től a Magyarországhoz visszacsatolt területeken új kultúrmérnöki hivatalokat szerveztek, azonban ezek a háború miatt már nem fejtettek ki érdemleges munkát. 1939. áprilisától új hivatal működéit Érsekújváron, amelynek illetékességi területe Nyitra— Pozsony, Bars—Hont és Esztergom megyékre terjedt ki. Személyzete jórészt helyi mérnökökből állt, és Weimann Bélát, a Pécsi Kultúrmérnöki Hivatal munkatársát nevezték ki vezetőnek. Új intézmény volt a Losonci Kultúrmérnöki Hivatal, amely Gömör, Kishont, Nógrád megyék területén volt illetékes. Megszervezése Rittinger Pál nevéhez fűződik, aki a Székesfehérvári Kultúrmérnöki Hivatalból került Losoncra, és 3 gyakornokot kapott segítségül. Újra folytatta működését a Kassai Kultúrmérnöki Hivatal is, Abaúj-Torna, Ung, Zemplén megye területén. Vezetője az Országos öntözésügyi Hivatalból áthelyezett Serf Egyed volt. Megváltozott néhány korábbi hivatal működési területe is. A Budapesti Kultúrmérnöki Hivatal csak Pest—Pilis—Solt-Kiskun és Bács-Bodrog megye területén, a miskolci Borsod és Heves megyében, a győri Győr, Mosón-Pozsony, Komárom megyében, a debreceni — az északkeleti határ eltolódásával — Bihar, Hajdú, Bereg, Szabolcs, Ugocsa megyében volt illetékes. Az új hivatalok megszervezését a Földművelésügyi és a Pénzügyminisztériumban igen sok vita előzte meg. A feladatot Trümmer Árpádra, a műszaki főosztály vezetőjére bízták. Trümmer arra törekedett, hogy ne legyenek felesleges személycserék, lehetőleg átvette a korábbi csehszlovák hivatalok személyzetét. 96 A második bécsi döntést követően Munkácson új kultúrmérnöki hivatalt szerveztek, és ennek megfelelően csökkent a kassai és debreceni hivatalok illetékességi területe. 9 7 1940-ben szervezték újjá az erdélyi kultúrmérnöki hivatalokat, ezúttal Nagyvárad, Máramarossziget, Kolozsvár, Marosvásárhely, Csíkszereda központokkal. Az újabb szervezés érintette a debreceni, hódmezővásárhelyi hivatalok hatáskörét is. 98 Az újjá9s OLK 178. 2425/1935. ° 96 OL K 184. 1943-38-203594. (ad 70 902/1939). 97 OLK 184.1943-38-203594. (ad 200 099/1939). 98 OVL A I. 2. h. (öntözésügyi Hivatal, vegyes ir., rendeletek) 217 050/1940. - Magyarország Tiszti Cím- és Névtára 1941. 247.
