Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - Dóka Klára: A kultúrmérnöki hivatalok, 1879–1948 / 233–256. o.

244 Dóka Klára vizet,

47 1892-ben a Császár-vizet,

48 1912-ben a Gaját rendezte

49 A miskolci hivatal fő teendője patakszabályozások terén a Laskó, Eger-, Gyöngyösi-patak tisztítása, 1906-1908-ban a Szinva,

50 1907-ben a Garadná,

51 1913-ban a sályi Lator-patak medrének rendezése volt.

5 2 A hivatalok jó része foglalkozott belvízlevezetési, lecsapolási ügyekkel is. A Székesfehérvári Kultúrmérnöki Hivatal területén e munkák a századfordulóig főként a nagybirtok vízmentesítését szolgálták, 1903-ban a Zichyek birtokán Adonyban, Vajtán, Tácon, Csőszön végeztek lecsapolási munkát,

5 3 1889-ben Pákozdon Cziráky Antal földjén,

54 1896-ban Károlyi József fehérvárcsurgói birtokán.

55 A miskolci és szombathelyi hivatal területén azonban már a XIX. század végén sokat tettek azért, hogy a hegy- és dombvidéki községek szűk határaiban ne legyenek vizenyős területek. Például 1888-ban Cigándon,

56 1891-ben Sajóhídvégen,

5 7 1907-ben Kömlőn, 1914-ben Tiszadorogmán,

58 a Nyugat-Dunántúlon pedig az 1880-as években Zajkon, Fintáfán,

59 Gyulaházán,

60 Csényén,

61 Reszneken

62 végeztek lecsapolásokat. Valamennyi kultúrmérnöki hivatalnak igen sok munkát okozott a malomvízhasználatok megújítása, sőt egyes folyókon és patakokon még a XIX. század végén is szép számmal létesítettek új malmokat. Igen sok energiát szolgáltatott a Rába, Kerka, Kapós, Gaja, Sajó, Gyöngyös-patak. A Szombathelyi Kultúrmérnöki Hivatal korszerűbb vízerőhasznosításokkal is foglalkozott, főként a Rába mellett (pl. a körmendi, csepregi, rumi vízerőművek tervezése).

63 A kultúrmérnöki tevékenységben az öntözőművek létesítése is fontos szerepet játszott, bár a hivatalok munkájában itt nagyok voltak a különbségek. A hegyvidéki területeken nem volt szükség a csapadék pótlására, és az adott technikai feltételek mellett nem terveztek öntözőberendezéseket még az Alföldön sem. A század végén — főként a dunántúli területeken - rendkívül fontosak voltak a rétöntözések, amelyeket a malmok számára felduzzasztott folyókból és patakokból tápláltak (pl. 1896: Szombathely,

64 1891: Nagycsömöte,

65 1890: Kemenesmagas

66

). Fejér és Veszprém megyében — a 47

Uo. F217/3. 48

Uo.F 213/2. 49

Uo.F 207/13. S0

OVL A II. 55. (Miskolci Kultúrmérnöki Hivatal iratai) 1163. sl

Uo. 501. SÍ

Uo. 1152. S3

OVLAII. 54. F 201, F 204. 54

Uo.F 230/1. 55

Uo.F 210/11. S6

OVL Ali. 55.718. S7

Uo. 490. 58

Uo. 790, 1128. s9

OVLAII. 57. 214/3. 60

Uo. 36. 6 'Uo. 249/1. 6 '110.545. 63

Uo. 304/B, 818,1306,1710, 2003. 64

Uo. 589. 65

Uo.427. 6 6 Uo. 780. Dóka Klára: Régi öntözések Vas megyében. Vasi Szemle 1979. 2. sz. 254.