Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)
Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - Dóka Klára: A kultúrmérnöki hivatalok, 1879–1948 / 233–256. o.
A kultúrmérnöki hivatalok 243 hetett kérni, lecsapolás, öntözés, alagcsövezés, patakszabályozás, községi vízvezeték tervezésével kapcsolatban. A nagy leterheltség enyhítése érdekében a magánhasználatra szánt forrásfeltárásoknál, házi és ipari vízvezetékeknél, községi beltelkek, utak víztelenítésénél nem volt ingyenes a szolgálat, a kultúrmérnök — ilyen esetekben — a tervező mérnöknek csak szaktanácsot adott. Ha ő készítette a tervet, azt az érdekelt megfizette. A rendelkezés kiadásától kezdve a régi jogon működő vízhasználatok igazolásához szükséges terveket is magánmérnökök készítették, kivéve ha azok talajjavítással vagy az egész vízfolyás rendezésével függtek össze. Egyéb esetekben a kultúrmérnökök munkájának igénybevételekor a tulajdonosnak az öntözési, lecsapolási, talajjavítási tervek készítése idején csak a tervezéssel járó dologi kiadásokat és a munkában résztvevő vízmesterek napidíját kellett megfizetni. 4! A hivatalok számára helyes volt az 1912-ben bevezetett korlátozás. Az 1914:38. te. ugyanis a nem hajózható, kisebb vízfolyások szabályozására állami támogatást helyezett kilátásba, és az ennek nyomán meginduló munkák újabb feladatokat jelentettek a kultúrmérnököknek. Ha az építkezést állami pénzen végezték, a tervek elkészítése mellett a kultúrmérnöki hivatalok feladata volt a munka lebonyolítása is: a versenytárgyalás, szerződéskötés a vállalkozóval, a vállalkozó elszámoltatása, ellenőrzése. 42 A kultúrmérnökök munkájának eredményeit néhány adat reprezentálja. A három legfontosabb munkában — lecsapolás, alagcsövezés, öntözés — a következő eredmények alakultak ki: 43 1889-1898 1899-1908 1909-1918 ezer k.h. lecsapolás 501 376 317 alagcsövezés 10 16 7 öntözés 11 3 6 Az elintézett ügyiratok száma 1898-ban 22 473 db, az utolsó békeévben, 1913-ban 44 953 db volt. Az emelkedés nem állt arányban a létszámmal. 1898-ban 64,1913-ban 88 mérnök foglalkozott a kultúrmérnöki tevékenységgel. 1896-ig 301 esetben adtak szakvéleményt a közegészségügyi mérnöki szolgálatban. Nőtt a fürdők, halastavak, halászóhelyek száma is. 44 A kultúrmérnöki hivatalok foglalkoztak a kisebb folyók és patakok szabályozásával. A szombathelyi hivatalnak egyik legfontosabb munkája a Zala szabályozása volt, 45 a Székesfehérvári Kultúrmérnöki Hivatal 1882-ben a Vali-vizet, 46 1902-ben a Szent László41 Am. kir. Földmívelésügyi Miniszter . .. i m. 316-318. 42 OLK178. 89178/1917. (ad 17270/1915). 43 Rozsnyay Károly: A m. kir. kultúrmérnöki hivatalok 40 éves működésének eredményei az 1879-1918. években. Vízügyi Közlemények, 1928. 1. sz. 26-28. A4 Bolla:i. m. 10. 4Í 0VL (Országos Vízügyi Levéltár) A II. 57. (Szombathelyi Kultúrmérnöki Hivatal iratai) 91, 445, 2034. 4 6 OVL A II. 54. (Székesfehérvári Kultúrmérnöki Hivatal iratai) F 216/8. 16*