Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - Dóka Klára: A kultúrmérnöki hivatalok, 1879–1948 / 233–256. o.

A kultúrmérnöki hivatalok 241 1909-ig a szervezet önállósult, és egészen az első világháborúig működött ebben az összetételben. Az 1909-es évtől a hivatalok területi beosztása a következő volt: 1. Aradi: Arad, Békés, Csanád, Csongrád megye. 2. Besztercebányai: Árva, Liptó, Nógrád, Turóc, Zólyom megye. 3. Brassói: Brassó, Csik, Háromszék, Udvarhely megye. 4. Budapesti: Bács-Bodrog, Pest—Pilis-Solt—Kiskun megye. 5. Debreceni: Hajdú, Szabolcs, Szilágy megye. 6. Kassai: Abaúj-Torna, Sáros, Szepes megye. 7. Kolozsvári: Beszterce—Naszód, Kolozs, Szolnok-Doboka megye. 8. Komáromi: Bars, Esztergom, Győr, Hont, Komárom megye. 9.Maramarosszigeti: Máramaros, Ugocsa megye. 10. Miskolci: Borsod, Gömör—Kishont, Heves megye. W.Nagyenyedi: Alsó -Fehér, Kis-Küküllő, Nagy-Küküllő, Maros—Torda, Torda— Torda—Aranyos megye. 12. Nagyszebeni: Fogaras, Huny ad, Szeben megye. 13. Nagyváradi: Bihar, Jász—Nagykun-Szolnok megye. 14. Pécsi: Baranya, Somogy megye, 15. Pozsonyi: Mosón, Nyitra, Pozsony, Trencsén megye. 16. Sátoraljaújhelyi: Bereg, Ung, Zemplén megye. 17. Székesfehérvári: Fejér, Tolna, Veszprém megye. 18. Szombathelyi: Sopron, Vas, Zala megye. 19. Temesvári: Krassó-Szörény, Temes, Torontál megye.

32 A kultúrmérnökök jelentették a századfordulón a vízügyi szolgálat elitjét. 1888-ban, mint láttuk, a 8 kultúrmérnöki hivatal élén igen jól képzett szakemberek álltak. Ezek egy része már a Földművelésügyi Minisztérium megalakulásakor a központba került, és helyüket a hivatalok élén az addigi főmérnökök foglalták el. Az I. kerületi (székesfehérvári) hivatal éléről Faragó Lipót került központi szolgálatba, és helyére Józsa László lépett, aki korábban Debrecenben teljesített szolgálatot. A II. kerületi (pozsonyi) hivatal vezetőjének, Lovass Sándornak helyét Kolossváry Ödön, a székesfehérvári hivatal munkatársa foglalta el. Lovass Sándort a IV. kerületi hivatal élére, Kassára irányították, mivel az addigi vezető, Bolla Mihály a Minisztériumba került. Sátoraljaújhelyen Buday Zádor, Debrecenben Tomka Emil lépett az éhe — korábban mindketten helyettesek voltak.

33 A mozgás az 1890-es években sem állt meg. 1891-ben már a központban találjuk Lisznyay Tihamért, Lovass Sándort, Józsa Lászlót, Domanovszky Edét, Jancsó Jenőt, 1899-től pedig Buday Zádort és Kolossváry Ödönt is.

34 A példákat tovább sorolhatnánk. Az állandó áthelyezések, berendelések miatt a kultúrmérnöki személyzet nem stabilizálódott. A vidéki sikerek után az út egyenesen vezetett a Minisztériumba, és a századforduló után kivételes volt a visszahelyezés. így az 1900-as évektől a hivatalokban viszonylag fiatal személyzet dolgozott, olyan munka32

A m. kir. Fóldmívelésügyi Miniszter fennhatósága alatt álló vízügyi műszaki szolgálatra vonatkozó szabályzatok és rendeletek. Bp. 1913. 52-60. 3 3 Magyarország Tiszti Cím- és Névtára 1888. 324,1890. 326. 34

Uo. 1893.352, 1899.484. 16 Levéltári Közlemények 1980-81