Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - Bertényi Iván: Az antifeudális parasztmozgalmak heraldikájának néhány problémája / 221–232. o.

Az antifeudális parasztmozgalmak heraldikája 227 olykor nem rajzolták az „écu" vagy „écusson" nevű háromszögbe.

31 1978-ban a muttenzi nemzetközi heraldikai kollokviumon a pecsétek vizsgálata kapcsán Yves Metman hangsúlyozta, hogy ha bizonyos ismert címerek nem címerpajzson, hanem lótakarón vagy (címerpajzs nélkül) pecséten tűnnek fel, attól még heraldikai ábrázolásoknak tekinthetők. A beszélgetésben — amelynek előadója Hervé Pinoteau volt - számos nemzetközileg is elismert szakértő vett részt, s senki sem tett ellenvetést e megfogalmazás ellen.

32 Yves Metman az ismert családi címerekről beszélt, de úgy tűnik, a keresztet, a középkori kereszténység legismertebb jelvényét, amelynek vallásos, illetve a „hitetlenek" elleni fegyveres harcot jelképező szimbolikája Európa-szerte ismert volt, nyugodtan részesíthetjük hasonló megítélésben, mint a híres családok jelvényeit. Emellett viselőik hovatartozásának a megállapítására is alkalmasak voltak. A királyi címeres zászló, a zászlókon, ruhákon feltüntetett kereszt ugyanazt a megkülönböztető szerepet látta el a parasztfelkelések résztvevőinek az esetében, mint az „igazi", pajzsra helyezett címerek. Pugacsov katonai kollégiumának az ábrázolását is címernek tekinthetjük, annak ellenére, hogy II. Katalin cárnő és udvara nyilvánvalóan nem ismerte el a parasztfelkelők vezérének az azonosságát az elhunyt III. Péter cárral. A husziták kelyhe, vezetőik egyéb pecsétábrái pajzson vagy pajzson is ránk maradtak, így heraldikai jellegükhöz nem fér kétség. E tényen az sem változtat, hogy a huszita kelyhet olykor antiheraldikusan, térben ábrázolták egyes források.

33 Végül, ha elismerjük a polgári, paraszti címerek létét, a prédikációk címlapján pajzsban szereplő népi motívumokat is. joggal tekinthetjük címereknek az ábrázolás módja szempontjából. Amint láthattuk, előfordulhatott, hogy valamely mozgalom vezetője még a korábbi időszakban kapott uralkodói adományból származó címert. Ettől eltekintve azonban az antifeudális megmozdulások vezetői és résztvevői általában nem kértek, és — a dolog természetéből következik — ha kérnek, akkor sem kaphattak volna királyi adományból jelvényt mozgalmuk számára. Ha egyes esetekben egyes királyok ideiglenesen, a nyílt fegyveres összecsapást megelőzően el is tűrték saját címeres zászlajuk használatát a parasztok részéről, ez távolról sem jelenti, hogy önszántukból saját címerüket vagy más címert adtak volna a felkelőknek. Az angol király is csak kényszerből adott zászlókat Wat Tyler parasztjainak, s amint módja - és ereje — nyílott erre, azonnal visszakövetelte őket. Többnyire maguk a felkelők sem nagyon vártak királyi adományból származó jelvények nyerésére: a kor heraldikai szokásait követve egyszerűen felvették zászlójukra, pajzsukra, ruhájukra az általuk választott jelvényt — vagy eltekintettek a címerek használatától. Minthogy az alsóbb társadalmi osztályok, rétegek tagjai amúgy is igen ritkán szoktak uralkodói adományból címert kapni, a címereknek ilyenfajta szabad választása aligha 31

Dr. Ottfried Neubecker: L'écusson héraldique, sa présence et ses formes ou son absence comme symboles d'ideologie. - Reueil du septiéme Congres International des Sciences ge'ne'alogique et héraldique. La Haye 1964. 147-148. o. 32 La decoration des sceaux autre que l'écu et sa signification. - Colloque international d'héraldique. Muttenz 11-15. 10.1978. (Académie Internationale d'Héraldique) 34. o. 33 Így pl. a bécsi Nationalbibliothek 3062. számú, a XV. század második feléből származó kéziratán a huszita szekérvár közepén álló sátor tetején lévó' címerpajzson. Ed.: Bohuslav Havránek, Jozef Hrabák, JifiDaűhelka: Vybor z ceské literatury doby husitské. Praha 1963.

1. 35. ábra.