Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)
Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - Trócsányi Zsolt: A Subdelegatio (Commissio) Neoacquistica és erdélyi hatásköre, 1719–1745 : adalék az erdélyi hatalmi struktúrák történetéhez / 171–219. o.
\ A Subdelegatio (Commissio) Neoacquistica 211 elé: Voynovich görög egyesült esperes püspökséget, nyugdíjat vagy birtokadományozást kért. A püspökséget Pataki után ismeretesen Inochentie Micu-Klein nyerte el. 1731-ben az általa udvari hatóságokhoz sorozatosan beadott folyamodványok közül jut el néhány a bizottsághoz. Előbb (1731. január 18-án) azt a panasziratát tárgyalja meg e szerv, amelyet a püspök az Erdélyi Udvari Kancelláriához nyújtott be. A román nemzeti mozgalom „előőrse" ismeretesen minden erdélyi románra ki kívánja terjeszteni egyházi főségét, a vallási uniót el nem fogadókra is. Most a máramarosi és aradi ortodox püspököket támadja amiatt, hogy azok az ő hatáskörébe avatkoznak, a fogarasi püspökség alá tartozókat szentelnek pappá, a máramarosi püspök egyébként is tudatlan, méltatlan, alkalmatlan. Micu-Klein a huszti és aradi várparancsnokhoz sürget rendelkezést aziránt, hogy adjanak katonai segélyt a két ortodox püspök ilyen lépéseinek meggátlására. A bizottság a máramarosi püspök ügyét nem tartja saját hatáskörébe tartozónak, etekintetben a Guberniumhoz utasítaná a fogarasi unitus püspököt. Az aradi püspök esetében pedig leszögezi, hogy annak királyi privilégiuma lévén, saját területi hatáskörében nem szüntethető meg püspöki jogainak gyakorlása, csak területi hatáskör-túllépés esetén lehet fellépni ellene. Néhány hét múlva Inochentie Micu-Klein azt követeli, hogy neki is, mint püspökelődeinek, adják meg a szokásos kiváltságokat és pátenst, amelyek a világi hatalom védelmét nyújtanák számára „alle unbild, schmach, Widerspenstigkeit, und gewalt" ellen (ez a gyakorlatban a katonai szervek védelmét jelentené). A bizottság szerint itt csak védlevélről (Schutzpatent) lehet szó; ehhez fel kell kutatni az előzményeket. Amikor azonban Micu-Klein az 1701-i román vallási Diploma Leopoldinumnak oly magyarázattal való megerősítését kéri, hogy az unitus papok felesége s gyermekei (míg együtt élnek apjukkal) ugyanazokat a mentességeket élvezzék, mint maguk a papok, a görög egyesült lelkészek vám- és tizedmentesek legyenek, a román lakosság csak saját papjainak fizessen tizedet, tizedquartát s más egyházi szolgáltatásokat, az unitus ifjúság számára iskolák építendők, a püspöknek székesegyház, maga és egyháza két követe kapjon helyet az országgyűléseken más köztanácskozásokon, a bizottság (1731. május 4.) az Erdélyi Udvari Kancelláriához utasítja a püspököt, azzal, hogy ez nem tartozik az ő illetékességi körébe. Az unitus püspökséget s a szamosújvári örményeket egyaránt érinti a szamosújvári és balázsfalvi uradalom cseréje, amellyel az unitus püspök végleges rezidenciájához jutott, a szamosújvári uradalom pedig elidegeníthető volt az ottani, immár kiváltságos örmény városnak, s végül lehetséges lett volna a szamosújvári uradalom árából 10-12 000 Frt-os alapítvány létrehozása az Örmény püspökség felállítására. Ezt az ügyet 1736. október 31-én tárgyalta a Commissio, Dietrichstein udvari kamaraelnök a bizottság véleménye szerint készítette el a felségelőterjesztést, s az uralkodó a birtokcseréhez s az örmény püspöki alapítvány létrehozásához egyaránt hozzájárult - az örmény püspökség visszaállítása azonban elmaradt. A bizottság nem túl nagy méretű erdélyi ügyforgalmán belül mennyiségre jelentős ügycsoport volt a kincstári személyzet ügyeié. Ezeket, az előbbiekben tárgyalt ügyekhez képest csekély súlyuk miatt, nagyrészt csak röviden ismertetjük. Kezdetben még kerül a bizottság elé néhány elvi fontosságú ügy is. 1719. június 30-án kettő is. A bizottság úgy ítélte meg, hogy Erdélyben (s ugyanígy Olténiában, Bánátban és Szerbiában) korábban „ex necessitate" alkalmaztak számos tisztviselőt, nem lévén kéznél megfelelő személyek, így jónak látta bekérni az erdélyi és olténiai, továbbá a szerbiai kincstári szervezet minősítéssel ellátott személyzeti kimutatását. Ugyanaznap tárgyalták Haan egy felterjesz-