Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - Trócsányi Zsolt: A Subdelegatio (Commissio) Neoacquistica és erdélyi hatásköre, 1719–1745 : adalék az erdélyi hatalmi struktúrák történetéhez / 171–219. o.

178 Trócsányi Zsolt (Ministerialdeputation)

17 kidolgozza a birodalmi pénztár (az Universalbankalität) tervét, ő a deputáció referense, tehát a vita alá kerülő tervezet kidolgozója - az elsőszámú technikai eszköz Starhemberg ellenfelei kezében az udvari kamaraelnök megbuktatására.

1 8 Az Universalbankalität megszervezésekor ott kap referendariusi tisztséget.

1 9 Pénzügyigazgatási képességei immár oly elismertek, hogy amikor 1715 végén szükségesnek tűnik az Udvari Kamara és az Universalbankalität viszonyának oly rendezése, amely szerint a két szerv fölé egy pénzügyi konferencia (Finanzkonferenz) rendelendő, s az Udvari Kamara a kincstári jövedelmek igazgatását, az Universalbankalität pedig a hitelügyekét intézze, s egyben legyen főpénztár (Generalkasse) is, a három etárgyban benyújtott reformtervezet közül az övét veszi vitaalapul egy, az

1 uralkodó elnökletével tartott konferencia.

20 A Finanzkonferenz létrehozása után annak referendariusa, majd tanácsosa. Legkésőbb 1719-ben már báró és titkos tanácsos.

21 1721. április 7-én grófi rangot nyer,

22 ami még a XVIII. század eleji nagy hivatali karriereknél is ritka eset különösen úgy, hogy mindössze 8 éve került udvari kormányhatósági tisztségbe. 1721 decemberének utolsó napjaiban hal meg. Kizárólag Subdelegatio-típusú üléseken elnököl. Peter Anton Hilleprand von Prandau (1719. szeptember 20., november 14., 1721. szeptember 20 - 1742. október 25.;

2 3 113 ülésen.)

24 A Mikoschéhoz hasonló nagy karrier, lényeges eltérésekkel: az övé magasabbról indul, jó ideig nincsenek olyan kirobbanó sikerei, mint amannak, de azután egyre nélkülözhetetlenebbé válik a Birodalom pénzügyi kormányzatában, s magasabbra is kerül amannál hivatali pozíciójában. Családja 1579. december 17-én nyer németbirodalmi nemességet, 1641-ben pedig lovagi rangot és a Prandauelőnevet. Az bizonytalan, hogy a családnak ahhoz az ágához tartozik-e, amely már 1724 januárjában báróságot szerez, vagy ő maga nyeri-e el ezt 1730 tájt.

2 s Az 1670-es évek második felében született.

2 6 1 'Tagjai Trautson, Sinzendorf osztrák kancellár, Schlick cseh kancellár, Harrach és Gschwind tábornagy (a Haditanács tanácsosa). L.:Holl: Starhemberg 409.o. 1 e

Mikosch pályájára 1714-ig \.:Holl: Starhemberg 385., 409-10. o. Lovagi rangjára: Wurzbach, Constant von: Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich (Wien 1856-; a továbbiakban: Wurzbach) 18. k. 282.0. 19

Holl: Starhemberg 426. o. 20

A Konferenz-ülés résztvevői III. Károlyon kívül Savoyai Jenő. Trautson, Sinzendorf, Gundaker Starhemberg; a referens Mikosch. (ÖZV 1/3., 186-7. o.). 2

' Holl: Starhemberg, 433. o. *

2 Wurzbach: 18.k. 282.0. 23

A kettős bizottság vezetője tulajdonképpen annak utolsó éveiben is ő volt; 1742. október 25. az ő kimutatható utolsó elnökletének kelte. 2 4 A szám megállapításánál azokat az üléseket is figyelembe vettük, amelyeknél nem tüntetik fel külön Hilleprand elnökletét,, de a ragnsorban ő szerepel az első helyen. Ezek száma 20. 2S

A bárói családok gothai almanach-ja (Gothaisches genealogisches Taschenbuch der Freiherrlichen Häuser 1877). 1704. január 3-i, ill. 1734. március 3-i bárói diplomáról beszél a családnál. Peter Anton Hilleprandot viszont már 1730. június 9-én báróként említi a Commissio Neoacquistica egy jegyzőkönyve. A genealógiai kézi- és zsebkönyvek a családdal kapcsolatban nem éppen pontosak. Kneschke Neues allgemeines Deutsches Adels-Lexicon-ja (VII. k. 234-5. o.) három Hilleprand von Prandau-t említ 1730-34 tájt, de a család ekkor rangban legmagasabban álló tagját, Peter Antont nem. fgy még az sem tisztázható, hogy a két Kneschke-nél szereplő udvari kamarai tanácsos Hilleprand von Prandau: Johann Georg, aki ekkor az Universalbankalität csehországi főképviselője (Oberrepräsentant) és testvére, Maximilian Emánuel vajon milyen rokoni kapcsolatban áll Péter Anionnal, s hogy melyikük az az ifjabb Hilleprand, aki a későbbiekben, mint a Subdelegatio (Commissio) Neoacquistica-ba beosztott udvari kamarai tanácsos bukkan fel. Még az ÖZV-nak etekintetben igen értékes adatokat nyújtó kötetei sem pontosak: az 1740 előtti kötetekben Hilleprand mint Péter Anton szerepel, Waltcrnél már mint Peter Ferdinand, pedig félreérthetetlenül ugyanarról a személyről van szó. 26 Mikor 1745-ben az Universalbankalität megszüntetésekor udvari kamarai alelnökké nevezik ki, s egyben az Universalbankalität funkcióját részben átvevő General-Cameral-Kasse igazgatójává is,