Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - Trócsányi Zsolt: A Subdelegatio (Commissio) Neoacquistica és erdélyi hatásköre, 1719–1745 : adalék az erdélyi hatalmi struktúrák történetéhez / 171–219. o.

A Subdelegatio (Commissio) Neoacquistica 179 A kincstári igazgatásban való pályafutásának első állomásai nem ismeretesek. Az 1714-i udvari kamarai reformnál mint udvari kamarai tanácsost említik; a vám-, posta- és commercium-ügyi főbizottságba nyer beosztást.

27 Az 1720-as években és az 1730-as évek legelején fő munkaterülete láthatólag az itt ismertetett bizottság. 1733-ban nagyfontosságú ..alkalmi" megbízatást kap: ő tárgyal az 1.5 millió Frt-os holland kölcsönfelvételről.

28 1734-től ő az Universalbankalität vezetője egészen annak 1745-i feloszlatásáig.

29 1739-ben újabb nagy kölcsönről tárgyal Hollandiában, de tárgyalásai közben az Udvari Kamara megegyezik a hollandiai Deuz-cég bécsi megbízottjával egy előnytelenebb kölcsönben.

30 Szerepe van az 1735-i 250 000 fontsterlingnyi angol kölcsön előkészítésében is.

31 1741-ben tagja annak, a titkos konferenciából katonai-pénzügyi kérdések megvitatására kiküldött bizottságnak, amelynek elnöke a királynő fő pénzügyi tanácsadója funkcióját betöltő agg Gundaker Starhemberg Hilleprand súlyát az is jelzi, hogy a bizottság rangsorában ő a második, rangban utána pedig Bartenstein következik.

32 Mikor 1745-ben. az egymást követő pénzügyigazgatási reformok során, feloszlatásra kerül az Universalbankalität, az Udvari Kamara alelnöke és a General-Cameral-Kasse igazgatója lesz.

33 Ekkor már a Habsburg-birodalom egyik legtapasztaltabb pénz ügy igazgatási szakemberének számít.

34 1748-ban udvari kamarai alelnöki tiszte mellé elnyeri az államadósságokkal kapcsolatos pénzügyi teendők ellátására hivatott Schuldenkasse igazgatóságát is.

35 Az Udvari Kamara alelnöke marad abban a jó egy évtizedben is 1749 után, amikor e szerv hatásköre a Directorium in Publicis et Cameralibus létrehozása után igen erősen lecsökken. Túléli a Haugwitz-reformot. 1761-ben az ő állásfoglalását is kérik Kaunitz Grundregeln-jeiről,

3 6 amelyeknek elfogadása ismeretesen a haugwitzi rendszer bukását jelenti. Még 1765-ben mint az Udvari Kamara alelnökeként találkozunk vele

37 - ekkor már közel járhat 90. évéhez. Mikosch halála előtt csak a Commissio Neoacquistica ülésein elnököl, a továbbiakban mindkét típusú ülésen. Kleinburg, Mikosch és Hilleprand a kettős bizottság 228 ismert összetételű üléseiből 170-en elnökölt — az ülések 3/4-én. Az elnökletet ellátó további személyek voltaképpen őket helyettesítik, vagy rendkívüli esetekről van szó. öttel, a. Haditanács tanácsosa és referendariusa, aki (jeleztük) a bizottság létrehozása előtt Hilleprand és Mikosch bevonásával intézte a Neo?cquistica-terület ügyeit, 1719-ben feltehetően elnököl 2 ülésen (köztük a Subdelegatio Neoacquistica alakuló azzal az indoklással kéri a két szerv egyesítését, hogy rövidesen 70 éves lesz. (ÖZV

II. rész: 1749-1848. 2. k.: Joseph Walbrunner és Melitta Winkler [kiad.]: Aktenstücke 1743-1760 - Wien 1925 -: a továbbiakban: ÖZV H/2. - 17.o.) 27

ŐZVI/3., 66.0. 2t

Mensi, Franz: Die Finanzen Österreichs von 1701 bis 1740 (Wien 1890; a továbbiakban: Mensi) 360. o. 2

»ÖZVI/1„ 286.; 1/3., 521. o. 30

Mensi: 363-4.0. 3I

Uo. 397.0. 32 ÖZV II. rész 1. k. 1. félkötet: Friedrich Walter: Die Geschichte der österreichischen Zentralverwaltung in der Zeit Maria Theresias (Wien 1938; a továbbiakban: ÖZV II/l/l

.); 52. o. 3 3 LT a 26. sz. jegyzetet. 34

Prandau „alaposan ismeri a kincstár egész berendezkedését" („von der Verfassung des gesamten cameralis . . . eine gründliche Kantnus hat") írják róla annak kapcsán, hogy részt vesz azon az „enger consessus"-on, amelyen Dietrichstein udvari kamaraelnök 1745. január 26-i tervezetét vitatják meg. (ÖZV II/2., 45.0.) 3 5

Lotharingiai Ferenc 1748. augusztus 2-án közli a kinevezést Dietrichstein udvari kamaraelnökkel (uo. II/3., 230. o.). 36

Uo. II/l/l.: 283.0. 3 7 österreichisches Staatsarchiv — Hofkammerarchiv — Prandau-Akten: Konvolut 33: 20. (Feljegyzés egy 1765. szeptember 14-i bizottsági ülésről.) 12*