Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - Trócsányi Zsolt: A Subdelegatio (Commissio) Neoacquistica és erdélyi hatásköre, 1719–1745 : adalék az erdélyi hatalmi struktúrák történetéhez / 171–219. o.

TRÓCSÁNYI ZSOLT A SUBDELEGATIO (COMMISSIO) NEOACQUISTICA ÉS ERDÉLYI HATÁSKÖRE 1719-1745 (Adalék az erdélyi hatalmi struktúrák történetéhez) Erdély története a szatmári békét követő évtizedekben a magyar történelem egyik legkevésbé ismert területe — éles kontrasztul ahhoz a tényhez, hogy ebből az időszakból a kormányhatósági és családi levéltárak aránytalanul jelentősebb mennyiségű iratanyagot tartalmaznak, mint a fejedelmi korszak egy-egy hasonló tartamú időszakából. Nem hisszük, hogy a történetkutatásnak ez az érdektelensége magának a korszaknak az érdektelenségéből fakad. 1690 és 1711 után olyan folyamatok indulnak el Erdélyben, amely következményeikben, egyenes vonalban vagy kanyarokkal, napjainkhoz vezetnek. Ennek a sokrétű problémakomplexumnak egy nem érdektelen szelvénye a XVIII. század első fele Erdélyének hatalmi struktúrája. Ki uralkodik Erdélyben - és hogy? Magyar uralom van-e ekkor Erdélyben vagy Habsburg-uralom? Abszolutizmus-e ez az uralmi rendszer vagy csak feudális centralizáció? Az abszolutizmusnak vagy centralizációnak melyik válfajáról van szó? Mi ennek a hatalmi struktúrának a funkciója, tágabb horizontban, Erdély egésze, ül. egyes népei számára? Annyit már több-kevesebb bizonysággal kimondhatunk, hogy a katonaság preponderanciája érvényesül Erdély kormányzatában 1711 után csakúgy, mint az 1690 és 1711 közti korszakban - a kérdés árnyaltabb tárgyalása terén azonban jócskán vannak még teendőink. Ennek a hatalmi struktúrának 1719 és 1745 közt egy igen lényeges eleme az a szerv, amelynek bemutatását most feladatunkul választottuk: a Subdelegatio (Commissio) Neoacquistica. Története alig ismert.

l A Habsburg-birodalom központi kormányzatát ismertető művek, elsősorban az Österreichische Zentralverwaltung Fellner és Kretschmayr, majd Friedrich Walter által írt kötetei több helyen érintik e kérdést, lényeges tájékoztatást adnak a bizottság tisztán kincstári tagozata történetének bizonyos fordulópontjairól — mindez azonban távolról sem elégíthet ki bennünket. Megkíséreljük a bizottság szervezetének teljes történetét, hatáskörének erdélyi részét ábrázolni. 1 Ez a szerv nem tévesztendő össze azzal a Commissio Neoacquistica-val, amelynek feladata az 1683—99-i törökellenes háború nyomán felszabadult területek birtokviszonyainak rendezése volt, s amelynek szerepéről bőven olvashatunk a magyar polgári történetírásnak (az elfogultságtól nem mentes) termékeiben.