Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)
Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - Trócsányi Zsolt: A Subdelegatio (Commissio) Neoacquistica és erdélyi hatásköre, 1719–1745 : adalék az erdélyi hatalmi struktúrák történetéhez / 171–219. o.
172 Trócsányi Zsolt I. A Subdelegatio (Commissio) Neoacquistica katonai-kincstári vegyesbizottság volt. Kialakulásának tényét kétfelől, a Habsburg-Birodalom kincstári, ill. katonai igazgatása felől kell megközelítenünk. Mindenekelőtt azonban tisztáznunk kell: mit ért a Habsburg-kormányzat Neoacquistica-területen 1718 után? Ez természetesen nem azonos az 1699 utáni Neoacquistica-területtel, de nem is szorítható a pozsareváci béke után a töröktől elnyert területekre sem (a Bánát, Olténia, Szerbiának a töröktől elnyert megkapott része). A Neoacquistica-terület a karlócai és pozsareváci békével megszerzett területek bizonyos kombinációja volt: a magyar korona országainak területéből Szlavóniának 1699-ben visszaszerzett része, a Bánát, a Duna, ill. a Maros vonalától északra eső bizonyos területek (a szegedi kincstári felügyelőség), továbbá a teljes Erdély (a változó területű Partiummal együtt), valamint Habsburg-Szerbia és Olténia. Ebből a területből a Habsburg-birodalom a belgrádi békében elvesztette Szerbiát és Olténiát. Most már az említett kettős megközelítésre térve, az Udvari Kamara bizottsági szervezete 1713-ban alakul ki. A kincstári igazgatás központi irányításának hatékonyabbá tételére, amelyet a Birodalomnak az állandó (jórészt többfrontos) háborúskodás miatt növekvő pénzügyi nehézségei tettek szükségessé, III. Károly 1712 őszén Gundaker Starhemberg udvari kamaraelnök vezetésével, az uralkodó bizalmasa, Stella részvételével bizottságot küldött ki az Udvari Kamara reformjának kidolgozására. Starhemberg és Stella 1712. november 26-án felségelőterjesztésben nyújtotta be a reformtervezetet. Nyolc fő ügykörre osztották az Udvari Kamaránál intézett ügyeket, 2 Minden ilyen fő ügykört egy udvari kamarai főbizottság intézett volna. Ezekben egy főúri rangú udvari kamarai tanácsos (a nagyfontosságú oeconomico-militaris-ban maga az udvari kamaraelnök) elnökölt volna, vele együtt több más udvari kamarai tanácsos alkotta volna a főbizottságot. (Minden főbizottsághoz l-l titkár, 1-2 fogalmazó és számvevőségi személyzet lett volna beosztva, a számviteli bizottságba legalább 8 számvevőségi tisztviselő.) A főbizottságok jegyzőkönyveket kell hogy vezessenek, s ezt a kamaraelnök elé kell hogy terjesszék. A kamaraelnök aláírása nélkül jelentősebb ügyben nem lehet expediálni. Az Udvari Kamara plénuma — javasolja a reformbizottság — elvileg tartsa meg jogait. Kétes esetekben vagy különösen fontos ügyekben össze kell hívni, s az határozzon vagy tegyen felségelőterjesztést. Foglalkozott a javaslat a bizonyos (lényegében formai) önállóságot élvező Magyar Udvari Kamara és a belső-ausztriai és tiroli kamara ügyeivel. Ez országok udvari kamarai referendariusait ne vonják be a főbizottságokba, de ne is zárják ki őket onnan ajánlotta Starhemberg és Stella. - A főbizottságok elnökei gyűjtsék össze az e területekre vonatkozó anyagot, s ezt külön üléseken tárgy altassák. Ezeken az illető ország referendariusa legyen jelen, tanácskozási és határozathozatali joggal, a bizottsági határozatot ő írja alá (az expeditio azonban, mint a többi esetekben is, az Udvari Kamara irodáján át történjék). 2 a) Oeconomicum militare, b) Hof- und Landwirtschaft, c) Fiscalia, d) bánya- és pénzverésügy, e) sóügy, 0 vám- és postaügy, g) general-conto (számvétel), h) az e tárgykörökbe be nem férő egyéb ügyek (pl. a bankügy, a commercium támogatása).
