Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)
Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - Sárközi Zoltán: Az Országos Levéltár és az illetékességi körébe tartozó irattárak, 1874–1974 / 139–170. o.
166 Sárközi Zoltán intézzenek és kiadványokat készítsenek. Vagyis a fejlődés elvezessen oda, ahol már egyszer tartottunk. Mert 1934-ben, amikor állástalan diplomásként szerencsém volt az Országos Levéltár dolgozói közé kerülni, a napi ötórás munkaidőben alig csináltunk egyebet, minthogy a kutatókat kiszolgáltuk, az aktákat elintéztük, és - többnyire egyéni - kiadványokon dolgoztunk. A különbséget a két állapot: a múlt és az eljövendő között aligha szükséges elemezni. Mi, akik e kényelmes, de dicsőnek nem mondható múltnak még részesei voltunk és azt megváltoztatni célunkul tűztük ki, a szép jövendőt megérni már nem fogjuk. Reméljük azonban, hogy fiatal utódaink örömüket találják benne, mint ahogyan nekünk örömet okozott és okoz a harc, melyet érte megvívni életünk értelméül adatott." 146 * Ha a szocialista korszaknak 1970-ig, azaz közel 25 éven keresztül tartó idejéről mérleget óhajtunk készíteni, akkor értékelésünk egyértelműen pozitív lesz. Ez idő alatt jórészt sikerült feledtetni a két világháború közti kor lemaradását, továbbá kijavítani az elkövetett hibák zömét. Ezt azért kell külön is hangsúlyoznunk, mert intézményünk gyűjtőköre lényegében a szocialista korszak idején sem lépte túl a kapitalizmus megadott időhatárait. Az Uj Magyar Központi Levéltár megalakulásával ugyanis a felszabadulás után keletkezett iratanyagról lényegében lemondtunk. Az Országos Levéltár tehát menet közben olyan tudományos intézménnyé vált, mely a jelenben már eleven kapcsolatba lépett a régebbi időkhöz képest megsokasodott külső, érdekeltségi, illetőleg gyűjtőköri szerveivel. Amint azt Ember Győző, mint legilletékesebb megállapította: „Ami hatáskörét. . . illeti, az jelentősen kibővült. Továbbra is elsősorban az országos kormányzati: törvényhozási, közigazgatási és igazságszolgáltatási szerveknek az iratai tartoznak illetékességi körébe. Oda tartoznak továbbra is az országos jelentőségű állami intézményeknek az iratai. Korábban is gyűjtötte az országos jelentőségű, nem állami intézményeknek, az ilyen gazdasági szerveknek, családoknak és személyeknek az iratait is. Ezek közül az államosított gazdasági szerveknek, nemkülönben egyes családoknak és személyeknek az iratait illetékességből őrzi. Az ország történetében jelentős szerepet játszott családok levéltárai, amennyiben még nem voltak ott, 1945 után a Levéltár őrizetébe kerültek. A legnagyobb mennyiségű új jellegű anyagot az államosított gazdasági szervek iratai jelentették. Ezek átvételére 1953-ban egy önálló szaklevéltárat szerveztek: a Központi Gazdasági Levéltárat. Ez a levéltár 9 évi önálló működés után 1962-ben beolvadt az Országos Levéltárba, annak egyik osztálya lett. ... A polgári korszakban . . . illetékességi köri szerveinek 32 évesnél régebbi iratait kellett a Levéltárnak átvennie, ha nem is vette mind át. A szocialista korszakban ez az időhatár megszűnt, a Levéltár sokkal fiatalabb iratokat is átvett, úgyhogy alig 10 évvel a 'felszabadulás után már külön részlege volt a népi demokratikus kori iratok őrizetére és kezelésére. 146 Ember Győző: A Magyar Országos Levéltár ötéves terve 1966-1970. Levéltári Közlemények 37. évf. 1966. évi 2. sz. 201.1.
