Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - Sárközi Zoltán: Az Országos Levéltár és az illetékességi körébe tartozó irattárak, 1874–1974 / 139–170. o.

Az Országos Levéltár és az irattárak 145 melyeknél az Országos Levéltár kívánságait meg kellett volna hallgatni, az esetek többségében azonban a kormányhatósági szervek az iratselejtezést saját szakállukra már jóval korábban elvégezték. így az Országos Levéltár legtöbbször megcsonkított fondokat vett át, amelyeket tudományos szempontból kifogástalan, újabb selejtezésnek alávetni már amúgy sem lett volna érdemes. Ettől eltekintve, arra is van adatunk, hogy kormányhatósági szervek és tudományos intézmények - illetékességi körüktől függetlenül - saját iratselejtezésük ügyében kikérték az Országos Levéltár szakvéleményét.

34 A beszállított fondok eleinte az adminisztrációs tennivalók és a kezelői munka megnövekedését eredményezték,

3 5 de ezen — amint már említettem — gyorsan segítettek. Egészében ismét igazat kell adnunk a százesztendős történet krónikásának, aki szerint: „. . . a Habsburgok egész birodalmában, benne Magyarországon is, kitűnően működött az államkormányzat írásbeli igazgatása, s ezt az örökséget a két világháború közötti Magyarország is megőrizte. Ez azt jelentette, hogy az iratképző szervektől jól rendezett, a levéltárban is használható, kitűnő ügyviteli segédletekkel ellátott iratanyag került a Levéltár őrizetébe".

36 A baj itt abban jelentkezett, hogy az Országos Levéltár jóformán semmit sem tett az ügyintézés, az iratkezelés és az irattározás nyilvánvalóan szükséges megújítása érdekében. Jellemző, hogy az egész közigazgatási iratkezelésre kiterjedő, és a mai napig meghatározó fontosságú 5500/1929. M. E. sz. rendelet tervezetéhez csak az alapszámos, valamint a tizedes (Dewey) rendszerű iktatás és irattározás összehasonlítása ügyében kérték ki véleményét.

37 A közhivatalok és a közintézmények ügyrendjéről megalkotott rendelet csak érintőlegesen szólt intézményünkről, amennyiben 38. §-ában leszögezte: „Tudományos véleményadás céljából ügyiratokat az Országos Levéltárhoz csak a miniszter aláírásával lehet átküldeni.,,

38 56. §-ában előírta ugyan: ,,Az ügyiratok kiselejtezésének a rendjét az ügyek természete szerint külön kell szabályozni", anélkül azonban, hogy az Országos Levéltárnak e téren bármiféle hatáskört engedélyezett volna.

39 Egyetlen esetben - „Az iktatás és az azzal kapcsolatos eljárás" c. fejezetben kapcsolódik a rendelet, ha nem is az Országos Levéltárhoz, de legalább közvetve annak egyik tudományos munkatársa, Jánossy Dénes személyéhez. A 26. §. ugyanis kimondta: „A nagyobb hivatalok főnökei elrendelhetik, hogy az iktatás ne számtani sorrendben, hanem az úgynevezett Standard, vagy tizedes rendszer szerint történjék."

40 Jánossy Dénes levéltárnokot 1926-ban az Országos Levéltárból a M. Kir. Vallás- és Közoktatási 3 4 így pl. több járásbíróság, a Budapesti Kir. Ügyészség, a Szolnoki Kir. Törvényszék és Szeged Szab. Kir. Város jelentette be iratselejtezését. L. erre Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban .0 L) -Yl A Magyar Országos Levéltár általános iratai (1944 előtt) 120/1917., 130/1917., 198/1917., továbbá 612/1929., és 1386/1929. évi sz. -A belügyminiszter a volt Osztrák-Magyar Monarchia közös irattári anyagának selejtezése tárgyában fordult pl. az Országos Levéltárhoz. Ez ügyben Szekfű Gyula készítette el az intézmény véleményét. L. uo. a 381/1929. évi sz.-ot. 3 s Jelentés az Országos Levéltár 1924. évi állapotáról és működéséró'l. Levéltári Közlemények 3. évf. 1925. év, 308-313.1. 36

Ember Győző, i. m. 26.1. 37

OL -Y 1 A Magyar Országos Levéltár általános iratai (1944 eló'tt) 1279/1929. sz. - A rendelet különben a Magyarországi Rendeletek Tára 1929. évi II. k. 1239-1259. lapján, Bp. 1930. jelent meg. 3 8

Uo. 1250.1. 39

Uo. 1255.1. 4 °Uo. 1246.1. 10 Levéltári Közlemények 1980-81