Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - Sárközi Zoltán: Az Országos Levéltár és az illetékességi körébe tartozó irattárak, 1874–1974 / 139–170. o.

SÁRKÖZI ZOLTÁN AZ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR ÉS AZ ILLETÉKESSÉGI KÖRÉBE TARTOZÓ IRATTÁRAK 1874-1974* Mivel az Országos Levéltár polgári korszakát 1874-től számítjuk, e kérdés tárgyalását is innen kezdjük. Ismeretes, hogy az új Országos Levéltár illetékességi, valamint gyűjtőkörét kezdetben nem jogszabályok állapították meg, hanem a gyakorlat alakította ki.

1 Először az 1848-ban, majd 1867-ben és a következő esztendőkben megszűnt feudális kormányzati szervek levéltárait, illetve ilyennek is tekinthető irattárait vette át, majd fokozatosan sor került a kisebb szervekre.

2 Anélkül, hogy név szerint felsorolnám a korabeli Országos Levéltár őrizetébe került fondokat - hisz ezt mások már megtették

3 — fontosnak tartok mégis egy lényeges körülményre való utalást. Pauler Gyula országos levéltárnok 1874. október 24-én letett hivatali esküjében szó szerint az áll, hogy „. . . az országos levéltárban levő vagy ezentúl oda jutandó irományokat..." megőrzi, illetőleg „... minden az országos levéltárban található, vagy ezentúl oda eljutandó iratoknak és egyéb tárgyaknak híven gondját..." viseli.

4 Nyilvánvaló tehát, hogy az új Országos Levéltárnak megalapítása óta volt átgondolt illetékességi és gyűjtőköre. Ide tartoztak az évek előrehaladtával, éspedig a századforduló körül a különböző minisztériumok régebbi keletű iratai is. Ezek átvételének útjába azonban elháríthatatlan akadályok gördültek. Pauler Gyula 1893-ban részletesen bemutatta, illetőleg jellemezte a Belügyminisztérium budai épületében, a mai Országház utca 28—30. szám alatt levő és 83 kisebb-nagyobb helyiségben, szobában, teremben elhelyezett Országos Levéltár iratanyaggal zsúfolásig megtelt raktárainak kedvezőtlen állapotát.

5 Amikor pedig ugyanő 1899. június 16-án aláírta az Országos Levéltár tervbevett új palotájának építési programját, megemlítette, hogy a megépítendő levéltárhoz 10—15 év múlva újabb szárnyépületet kell majd csatolni ,,a minisztériumok iratai számára".

6 Mindebből nyilvánvalóan következik, hogy kezdetben az Országos Levéltár szűkös elhelyezési körülményei miatt a régi épületben csaknem *Az Országos Levéltár fennállásának százéves évfordulója alkalmából készült tanulmány. 1 Ember Győző: Az Országos Levéltár száz éve 1874-1974. Levéltári Közlemények 46. évf. 1975. évi l.sz. 20.1. *Uo. 3 Pl. Ember Győző, i. m.-ben. "Tóth Róbert: Adalékok az Országos Levéltár újjászervezésének történetéhez. Pauler Gyula országos levéltárnokká történt kinevezése 1874-ben. Kézirat. Ez úton mondok köszönetet a szerzőnek a kézirat felhasználásának engedélyezéséért. 5 Ember Győző, i. m. 21.1. 6

Borsa Iván: Az Országos Levéltár épületei 1874—1974. Levéltári Közlemények 50. évf. 1979. évi 1. sz., 27-28.1.