Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)
Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - Borsa Iván: Anyagvédelem az Országos Levéltárban, 1874–1974 / 127–138. o.
Anyagvédelem az Országos Levéltárban 137 prés, egy fűtött prés beszerzése jelentette a lényegesebb fejlesztést, de említésre méltó, hogy 1970-ben minden restaurátor elektromos, erre a célra kialakított pákát kapott, amelynek segítségével a kisebb javításokat olyan jelleggel tudja elvégezni, mint a laminátor a teljes ívekét. 48 A fentieken kívül még számos kisebb-nagyobb beszerzés és felújítás segítette a műhely munkáját. A műhely nemzetközi elismerést vívott ki magának, aminek egyik eredménye, hogy az árvíz által sújtott firenzei állami levéltárnak restaurálási segélyt nyújtott 1967—1968-ban ezernél több fóliót kitevő 20 pergamen kötet restaurálásával, továbbá, hogy az Internationale Arbeitsgemeinschaft der Archiv-, Bibliothek- und Graphikenrestauratoren (IADA) 1971-ben Bécs-Budapest helyszínnel rendezte meg 2. konferenciáját. 4 9 Az eredmények ellenére korszakunk végéig nyomasztóan hat az a körülmény, hogy a magyarországi levéltárak anyaga sokkal nagyobb restaurálási kapacitást igényelne, mint amivel a Levéltár rendelkezik. A probléma megoldására az Országos Levéltár saját erejéből az eddigieknél többet tenni nem tudott. 50 Az a körülmény, hogy a restauráló műhely újjászervezését az 1956-os tűzkár tette szükségessé, sokáig azt eredményezte, hogy a műhely tevékenységében elsődleges vagy majdnem kizárólagos volt a tűz vagy más károkozók (víz-, rovar) által rongált iratok megmentése és kevés teret kapott a megelőző iratvédelem. Mind a restaurálás, mind pedig a megelőzés célját hivatott szolgálni az iratanyag fertőtlenítése. Ezért az újjászervezett műhely első felszerelései közé tartozott két egyköbméteres vákuumos fertőtlenítő kazán, amelyek a fertőtlenítéssel párhuzamosan az iratok szárítását is elvégezték. Ez a berendezés azonban nem elegendő nagy mennyiségű (több száz vagy néhány ezer folyóméter) levéltári anyag fertőtlenítésére. Még az épület 1957-1960 között lezajlott újjáépítése során a nyugati szárny IV. emeletének felső szintjét a felvonó mellett kialakítottak egy helyiséget gázbiztos ajtóval fertőtlenítő kamra céljára. 1960-ban kiderült, hogy ez a helyiség a célnak egyáltalában nem felel meg, s ezért 1961-ben a nyugati szárny alagsori raktárának végén, az egykori torony mellett megépítendő sokoldalú igényeket kielégíteni hivatott kb. 17 m 3-es fertőtlenítő (gázosító) kazánt terveztek. Az építkezés és szerelés 1965-1968-ban folyt, végül is az 1969-ben megtartott szakértői felülvizsgálat még apróbaüzemet sem engedélyezte, így korszakunk végén az egész berendezés selejtezésre várt, és megkezdődtek egy korszerű fertőtlenítő kazán importálásának előkészületei, de az első évek negatív eredményei sok jóval most sem kecsegtetnek. 51 48 A nagy méretű présre: OL - Y 7 - 1965 - 47 - 950; a radírozó gépre: Uo., 1963 - 47 2125; a villanymotoros könyvkötő présre: Beszámoló a Magyar Országos Levéltár 1966-ban végzett munkájáról. Levéltári Szemle 1967/2. 379.1.; a fűtött présre: Beszámoló az V. osztály 1968. évi munkájáról 13.1.; az elektromos pákákra Beszámoló az V. osztály 1970. évi munkájáról 15.1. 49 Beszámoló az V. osztály 1968. évi munkájáról 16.1., 1971. évi munkájáról 18.1. 50 1968-ban miniszterhelyettesi kezdeményezésre az Országos Levéltár kidolgozta egy levéltárikönyvtári közös restauráló kutató központ tervét kísérleti és termelő műhellyel. A hasznos elgondolás azonban megfeneklett. (OL - Y 7 - 1966 - 100 - 1281.) 5 ' 1967-ben a két kis kazán egyike átkerült az Űri utcai műhelybe, míg a másikat a nagy fertőtlenítőhöz kapcsolták. - A rengeteg munkát, gondot, bosszúságot okozó és számtalan iratot produkáló ügy története mintegy sürgönystílusban nyomon követhető az V. osztály évi beszámolóiban.
