Levéltári Közlemények, 50. (1979)

Levéltári Közlemények, 50. (1979) 1. - Kállay István: A családi hitbizományok Magyarországon / 69–91. o.

KÁLLAY ISTVÁN A CSALÁDI HITBIZOMÁNYOK MAGYARORSZÁGON Apáról fiúra szálló hagyomány szerint az első magyarországi hitbizományi 1650-, illetve 1653-ban Pálffy Miklós alapította. Katona Mór még a XVII. század végére tette az intézmény magyarországi megjelenését. Erdélyi Aladár 1912-ben több alapítást említ az 1542-es évtől kezdődően.

1 Östör-Petrovay összefoglaló munkája

2 az 1650—1653-ban létesült gróf Pálffy-féle hitbizományi tekinti az elsőnek. Talán az ő hatásukra vette be magyar jogtörténeti tankönyvébe Eckhart Ferenc az 1653-as évszámot (Pálffy).

3 Az ő munkája nyomán terjedt el és tartja magát az 1650-1653-as évszám. Ezt olvashattuk a Csizmadia—Kovács—Asztalos-féle jogtörténetben is.

4 A továbbiakban arra keresek választ, voltak-e előzményei az 1650-1653-as Pálffy-féle alapításnak. A feudális családi hitbizomány elnevezése

5 (fideicommissum, Fideikomiß) a római jogból nőtt ki, amelyben eredetileg nem jelentett mást, mint az örökhagyó megbízását a hagyatékból részesülő személy részére, hogy a hagyatékot vagy bizonyos részét egy harmadik személynek (fídeicommissarius) juttassa. Szólhatott a megbízás a megterhelt halála utánra is egy vagy több fokon úgy, hogy az illető az örökséget halála után a megjelölt személynek adta ki.

6 Mindez nem tévesztendő azonban össze a magyar családi hitbizománnyal.

7 Az újabb kutatások

8 arra utalnak, hogy a hitbizomány ok először Franciaországban

9 alakultak ki, ahol a hűbér birtokok örökölhetővé válásával a hűbérurak érdeke lett a hűbérbirtok (fief) oszthatatlansága. A kisebb hűbéreseknél a XIII. században jelent meg az elsőszülöttségi jog, amelyet a következő században már a család fényének (splendeur de la famille) fenntartásával indokoltak. Németországban

10 a hitbizomány kevésbé merev 1 Katona Mór, A magyar családi hitbizomány, Budapest 1894. 28. - Erdélyi Aladár, Régi magyar hitbizományok története és joga, Budapest 1912. II. 146. 2 Östör József-Petrovay Zoltán, Hitbizományi jog, Budapest 1937. II. 3. 3

Eckhart Ferenc, Magyar alkotmány- és jogtörténet, Budapest 1946. 363. 4

Csizmadia- Kovács-Asztalos, Magyar állam- és jogtörténet, Budapest 1972. 285. s

Frank Ignác „nemzetségi dísz-örökség"-nek nevezte. A közigazság törvénye Magyarhonban, I. Buda 1845. 461. - Kossuth „hitre bizottság"-gal fordította (Pesti Hírlap, 1842.126. sz.). 6

Marton Géza, A római magánjog elemeinek tankönyve, Institúciók, Budapest 1963. 296-297. 7

Erre hívja fel a figyelmet Brósz Róbert ésPólay Elemér (Római jog, Budapest 1974. 318.) "Erre Degré Alajos hívta fel a figyelmet, amiért e helyütt őszinte köszönetet mondok. 9

Olivier Martin, Piecis d'histoire du droit Francais, Paris 1934. 181. 493. pont; 1072. 103. pont. Ourliac et Malafosse, Histoire du droit privé, Paris 1971. II. 154-155.; III. 393, 404, 445. és; 472. Franciaországban a hitbizományokat 1792-ben szüntették meg. 1 °Hermann Conrad, Deutsche Rechtsgeschichte, Karlsruhe 1966.

1.

418.; II. 210.