Levéltári Közlemények, 50. (1979)

Levéltári Közlemények, 50. (1979) 1. - Borsa Iván: Az Országos Levéltár épületei, 1874–1974 / 23–50. o.

Az Országos Levéltár épületei 1874-1974 41 iratrendező céljára rendezték be.

148 A könyvkötészetnek az Úri utcai épületbe történt áthelyezése után egyik helyiség filmkutató, a másik kiadvány raktár lett.

14 9 Az I. emeleti kiállítási teremnek a 31. sz. raktár előterén át történő megközelíthetése érdekében tett egyszerű ajtónyitási kísérlet betonfalba ütközvén, lekerült napirendről.

150 — A keleti szárny padlásán 1969-ben nagy kiadványraktár épült faállványokból.

151 A Vár légszennyeződésének csökkentése érdekében a főváros illetékesei elrendelték a Várban levő középületek fűtésének a kelenföldi távfűtő központ hálózatára való rákapcsolását. Ennek eredményeképpen az épületet 1970 őszétől távfűtés fűti.

152 1973-ban megkezdődött, de korszakunk végére még nem fejeződött be 8 további raktár ablakainak vastáblákkal való ellátása tűzvédelmi indokkal.

15 3 A Levéltár felszerelésének korszerűsítésére is fokozatosan sor került, bár nem mindig tartott lépést a technika által kínált lehetőségekkel. Még az épület rekonstrukciója idején, 1957-ben az addigi egy fővonallal és 19 mellékállomással bíró telefonközpontot egy 5 fővonallal és 25 mellékállomással rendelkezőre cserélték ki.

154 — Ugyancsak a rekonstrukció keretében, 1959-ben az I. emeleti kutatóteremben szekrénysor készült, melyben az állandó jelleggel dolgozó kutatók zárható rekeszt kaptak a részükre kiadott levéltári anyag és saját jegyzeteik részére.

15 s A korszak utolsó évtizedében valósult meg az a felszereltségi fok, hogy minden dolgozónak, aki írógéppel kíván írni, ehhez a Levéltár írógépet bocsát rendelkezésére. Megjelentek az elektromos meghajtású és változó betűszélességű írógépek is. 1963 óta cirill betűs írógépe is van a Levéltárnak.

156 Elektromechanikus meghajtású és tranzisztoros számológépek is kellő számban segítik a munkát. A Bécsi kapu téri épület építése előtt végrehajtott kisajátítások és telekrendezések értelmében a Levéltár megkapta a Bécsi kaputól nyugatra eső telket a Bástya vonalán az Állami Nyomda épületéig, a Nándor (ma Peterman bíró) utcában pedig a 7. számú, magántulajdonban volt házig. Ez a ház a 2. világháború áldozata lett, így a Levéltár és a Nyomda között hozzávetőlegesen téglalap alakú üres telek alakult ki. (Ez alá nyúlt a Levéltár szénpincéje és ezen épült fel a salakot kiemelő lift tornya.) Pecz Samu elgondolása szerint a Levéltár a bástyával párhuzamos, a nyugati raktárszárnyhoz derékszögben csatlakozó, a Nyomdáig érő raktárszámnyal lett volna bővíthető. A már említett távlati tervek tárgyalása során a városrendezés a Levéltárnak ilyen növelését azonban elképzelhetetlennek tartotta. 148

OL-Y 7-1965-47-2641. 149

Ember Győző, Beszámoló a Magyar Országos Levéltár 1970-ben végzett munkájáról,Levéltári Szemle 1973. 1. sz. 109. - Intézeti beszámoló 1972 (kézirat) 11. 1 s0 A gazdasági hivatal 1967. évben végzett munkájáról tett jelentés. 151 Ember Győző, Beszámoló a Magyar Országos Levéltár 1969-ben végzett munkájáról, Levéltári Szemle 1971. 208. 152 Ember Győző, Beszámoló a Magyar Országos Levéltár 1970-ben végzett munkájáról, Levéltári Szemle 1973.1. sz. 108. 1 s 3 Intézeti beszámoló 1973. 10 és 1974. 12. oldal. - A nyugati szárny alagsori raktárablakaira az 1940. évi állványozáskor szereltek fel vastáblákat. 1S4

OL-Y 7-1957-577. - Az épület városi (fő) vonalainak száma. 1974-ben 9 volt. 15S

OL-Y 7-1959-108. 156

OL-Y 7-1963-47-2106.