Levéltári Közlemények, 50. (1979)

Levéltári Közlemények, 50. (1979) 1. - Borsa Iván: Az Országos Levéltár épületei, 1874–1974 / 23–50. o.

48 Borsa Iván Korszakunk utolsó szakaszában a telek körül több vihar dúlt. Előbb az Állami Nyomda kívánt itt terjeszkedni, majd lakóházat terveztek. Minthogy városrendezési szempontból a telek 1975-ig történő beépítését előírták, a Levéltár a nyomdai épületek tűzfalát eltakaró épületet szeretett volna építtetni kb. 5000 m

2 alapterülettel, hogy ezzel az épület zsúfoltságát csökkentse (műhelyek, gazdasági hivatal, könyvtár, előadóterem stb.) és kérte a Művelődésügyi Minisztériumot, hogy az ennek 1975-ig történő megépítéséhez szükséges beruházási fedezetet biztosítsa. A Minisztérium azonban azzal az indokolással, hogy a terepen csak 1200 m

2 alapterületű épület emelhető, szabad folyást engedett a telekre irányuló külső aspirációnak.

157 Ennek eredményeképpen a 70-es évek elején megkezdődött a telken az Erőmű Tröszt építkezése, s az új épület a jelek szerint többszörösét teszi ki a hivatalosan jelzett 1200 m

2-es maximumnak. Ezek után nem lehet elvetni a minisztériumi elutasítás valódi indokaként akkoriban szóbeszédben terjedt magyarázatot, amely szerint a Minisztérium nem tudta biztosítani a jelzett határidőig az új épület megépítéséhez és felszereléséhez szükséges hitelt. — így a Levéltár épületének minden további terjeszkedési lehetősége jelen telkén túl megszűnt. Az utolsó negyedszázadban a Levéltár épületügyében új elemet jelentenek a főépületen kívüli helyiségek, épületrészek és épületek ügye. Ezek sorát egy, az V. Kecskeméti utca 9. sz. házban levő üzlet- és pincehelyiségek nyitották meg, ahová 1952 elején a Festetics család keszthelyi levéltára került és itt volt elhelyezve 1953 derekáig,

158 amikor átkerült a Bazilika altemplomába, ahol együtt volt elhelyezve a Batthyány család körmendi levéltárával.

15 9 Ezt a raktárát a Levéltár csak az épület rekonstrukciójának befejeztével, az 1960-as évek elején számolta fel.

160 A Levéltár a Levéltárak Országos Központjának intézkedései alapján 1953. április 30-án vette át a Károlyi családnak a VIII. Szentkirályi utca 35. sz. bérház földszintjén elhelyezett levéltárát berendezésével együtt. Minthogy a helyiségekben lakó is volt, ennek lakrészét a Levéltár leválasztotta és azóta is eredeti helyén kezeli a Károlyi család levéltárát.

161 A Művelődésügyi Minisztérium 173/1961. (MK 24) MM számú utasítása 1961. december 31-ével megszüntette a Központi Gazdasági Levéltárat azzal, hogy feladatainak további ellátásáról a Magyar Országos Levéltár gondoskodik. Ennek értelmében a Levéltár 1962. január 1-ével átvette a megszűnt Központi Gazdasági Levéltárnak az I. Hess András téri diákkollégium (volt Pénzügyminisztérium) épületében birtokolt raktárait és egyéb helyiségeit.

162 A Levéltárnak ez az új (IV.) osztálya elcserélte helyiségeit a Népi demokratikus kori osztállyal. A cserével párhuzamosan és azt követően megtörtént a Hess András téri helyiségek korszerűsítése (raktárelőterekből munkaszobák kialakítása, új 157

OL-Y 7-1965-44-2567, 1968-380. - A telek történetével kapcsolatosak a következő ügyiratok is: OL-Y 7-1954-728; Uo. 1958-1097; Uo. 1961-380 és 381. 158

OL-Y 7-1952-33-3; Uo. 1953-283, 883. üs 1082. 1 s 9 Ezt az elhelyezést csak részben indokolta az épület helyhiánya, inkább az, hogy a Levéltárak Országos Központja nem akarta együtt elhelyezni az akkoriban átvett nagy főúri levéltárakat. Félő, hogy az 1956-os tűz ezekben is nagy kárt tett volna, ha ugyan nem semmisültek volna meg. 1 6 ° Bakács Istvánnak, a III. osztály akkori vezetőjének szíves közlése. 16

' OL-Y 7-1953-536, 880. és 881. 162

OL-Y 7-1962-4-55.