Levéltári Közlemények, 50. (1979)
Levéltári Közlemények, 50. (1979) 1. - Borsa Iván: Az Országos Levéltár épületei, 1874–1974 / 23–50. o.
42 Borsa Iván s az új vállalkozó csak 1948 őszén fejezte be az épület cserepezését. 109 Ezzel együtt készült el a tető bádogozása, a csatornák, tetőablakok és a villámhárító is. 110 Nem kisebb gondot jelentett az ablak üvegezése az épület függőleges lezárásánál. A Bécsi kapu térre néző földszinti, I. és II. emeleti hivatali helyiségek ablakai (egysorosán) még 1945-ben elkészültek, de 1946 január végén egy, a Bécsi kapu téren hatástalanítás előtt felrobbant bomba ezt az eredményt megsemmisítette. 1946 végére azonban az akkor használatban volt raktártermek is egy kivételével be voltak üvegezve. 111 1947-ben megtörtént a főlépcsőház, az oldallépcsőházak, a folyosók, a kutató és az alatta levő terem üvegezése, és megkezdődött az ablaküvegek második sorának behelyezése is, 1:2 ez azonban csak 1949-ben fejeződött be. 113 Az épület helyreállítása érdekében álló, fentiekben vázolt legfontosabb munkákkal párhuzamosan, esetenként azt megelőzően rombontási, -válogatási és -elhordási munkák is folytak. Az első lépés a súlyosan sérült toronynak 1945 nyarán robbantással történt ledöntése volt. E téren is 1947-ben történt jelentősebb előrehaladás, amikor a Várból a Vérmezőig fektetett iparvasút az épület körül keletkezett törmelék jelentős részét elszállította. 114 A romtalanítás során elszállított törmelék mennyiségét 1500m 3-re becsülték, bár ez még nem jelentette az épület mögött, közterületen fekvő törmelék elszállítását is. 115 1947 nyarán történt meg a III. emeleti kiégett raktár vasroncsainak (állványok és födémtartók) szétbontása és elszállítása. 116 Nem kis gondot okozott a megépítése óta központi fűtéssel ellátott épületben a fűtés megoldása. Nemcsak a kéményt robbantották le, de a kazánház is tönkrement. Pecz Samu azonban gondos előrelátással kéményjáratokat is épített a középső szárny helyiségei számára, így ezeket csak rendbe kellett hozni és kályhákat szerezni. Mindez akkoriban természetesen nem volt könnyű. 1945—1946 telén csak a főigazgatói szoba (34. sz.) és a mellette levő, erkélyre kijárattal bíró nagy helyiség volt fűthető, s a másodnaponként bejáró levéltárosok mind a nagy szobában végezték munkájukat. 1947—1948 telén már fűthető volt az alagsori fotóműhely, a portásfülke, a földszint 18-ban elhelyezett kutató, az „altiszti" melegedő (22. sz.) és az I. emelet a 33. és 35. szobák kivételével, a II. emeleten pedig az 56. szoba. 1 x 7 — A központi fűtés helyreállítása érdekében az első lépések 1949 elején történtek. A tervezők az új kémény füstcsatornáját a kazánházból egyenesen a nyugati raktárszárnynak, majd a raktárakon keresztül kívánták a tető gerince fölé vezetni. A Levéltár ehhez nem járult hozzá és a szárny melléklépcsőházának orsóját 109 OL-Y 7-1948-128; uo. 1951-937, 1949-2178. - Az Állami Nyomda felé eső leszakadt szárnyon a tető helyreállítása csak a belső oldalon levő 10 ablaknyi távolságig terjedt, mert tisztázatlan volt, hogy mi lesz a leszakadt rész sorsa (OL-Y 7-1947-322), itt később beázás is keletkezett (OL-Y 7-1950-421). 1 • »OL-Y 7-1948-314; OL-Y 7-1951-937,1948-13051 és 15027,1949-16555. 1 *' Levéltári Közlemények 1946, 332. II2 OL-Y 7-1948-26. 113 OL-Y 7-1951-937. 1 ' 4 OL-Y 7-1947-191 és 254. 115 OL-Y 7-1948-26 és 197. 1 • 6 OL-Y 7-1947-248 és 380. 1,7 OL-Y 7-1947-114 és 385.
